Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 6. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 3. r

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. Dr. Pap Dezsőnek az ipari munkaviszony köréből vett, valóban jeles és érdekfeszítő előadása a gondolatok egész viharát támasztotta a figyelmes és hálás hallgatóságban. Ez a nyugodt, előítéletet és elfogultságot nem ismerő, szigorúan tárgyilagos ész a maga finom, subtilis pengéjével végighasit egy-egy kérdésen, s a körülállók meglepődve pillantanak be az izmok és rostok szövevényébe, melyről eddig csak halvány sejtelmük volt : egy ujabb metszés, s áttekinthetővé és egyszerűvé lett az elemezhetetlennek látszott tömkeleg, s élesen körülhatárolva emelkedik ki a chaosból éppen az, amit külön megfigyelni kiván. Az ipartörvény tervezete, mely nem halt meg, csak aluszik, kétségtelenül nagy komolyság és igyekezet, sőt igazi tudás müve ; s mégis mily kevéssé volt képes belemarkolni abba a tenger problémába, eleget tenni annak a tenger jogos kívánalomnak, a melyet a modern gazdasági életnek ez a legalapvetőbb kérdése a törvényhozó elé állit. Hiába: az ipari munkaviszony «a» sociális kérdés, s aki ahhoz hozzányúl, legyen tudatában annak, hogy a holnap társadalmának embryóját bolygatta meg méhében. Pedig hozzá kell nyúlnunk, mert az idő betelt: a két tábor szervezkedése oly fokig jutott, az összecsapás oly rettenetes pusztítással fenyeget, az állandó fegyverben állás és a folyton megújuló összetűzések oly tűrhetetlen áldozatokat követelnek, hogy — valaminek történnie kell. S ennek a (ivalami»-nek a feltalálásán töri magát már évtizedek óta a gazdasági tudománynak valamennyi alchimistája, hiába ; s erre a «valami»-re mondjuk mi, akik magunkat orvosoknak és nem kuruzslóknak tartjuk, hogy azt nem a patikában, hanem a hygiénában kell keresnünk, hogy a mi társadalmunknak más életmódhoz kell szoknia, át kell térnie az individualisztikus életmódról az organikus életmódra, ha nem akarja drágán megfizetni, amit mulasztott. De hát ezekbe a dolgokba hogyan lehetne itt belebocsátkozni? Csak meg akartam mutatni, mi minden czikázott át agyunkon, mialatt az előadó a maga épülete köveit rakta, rótta egymás fölé, s mi mindennek kellett benne megérlelődni, mig ennek az épületnek a vázát megrajzolhatta. S ha e munka eredménye közel rokon azzal, amit e sorok irója más oldalról és más eszközökkel, de hasonló irányban végzett: ez mindkettőnk számára örvendetes, mert kölcsönös ellenpróbája s kölcsönös kiegészítője gondolat-