Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 6. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 3. r

440 Dí KIRÁLYFI ÁRPÁD vénybe iktatását meg fogja előzni.* A körülmények ilyetén ala­kulása folytán az a sajátszerű helyzet következett be, hogy a bosnyák alkotmány Boszniát és Herczegovinát Magyarország és Ausztria közös birtokaként kezeli, a nélkül, hogy előzete­sen megkérdezte volna a két államot a birtokosi akarat iránt. A törvényhozások még nem is nyilatkoztak az iránt, hogy tudomásul veszik-e az annexió tényét, hogy milyen alapon veszik azt tudomásul, ahhoz milyen jogi következményeket fűznek, hogy hatályban kivánják-e tartani az 1880: VI. t.-czik­ket, hogy közös birtokuknak kivánják-e Boszniát tekinteni, avagy nem kívánja-e Magyarország arra a maga exclusiv jogát már most érvényesíteni. Mindez iránti határozást be sem várva, a bosnyák alkotmány, abban a feltevésben, hogy a két állam törvényhozása az annexió tényéhez fentartás nélkül hozzájárul, látszólag kész helyzet elé állította Magyarországot és Ausztriát. Minthogy azonban az a forma, melyben a tartományi alkot­mány kibocsáttatott, a törvény által előirt alakszerűségeknek meg nem felel, — mert a két állam törvényhozásának hozzájáru­lása nélkül jött létre, — a monarchia két államával szemben jogi h atásokat nem eredményezhet. A magyar törvényhozást e szerint a bosnyák alkotmány ren­delkezései semmi irányban sem kötik, és így daczára az alap­törvények által teremtett látszólag kész helyzetnek, teljesen szaba­don és a bosnyák alkotmány elveitől eltérően, sőt akár azzal * Ugy a magyar, mint az osztrák törvényjavaslat szövegezése is azt igazolja, hogy az alkotmányadás előfeltételének tekintették az annexió előzetes törvénybe ikta­tását. Az Ő Felsége souverain jogainak Bosznia és Herczegovinára való kiterjesztésé­ről szóló 955. számú magyar javaslat i. §-a szerint: «Az országgyűlés tudomásul veszi, hogy O császári és apostoli királyi Felsége Boszniának és Herczegovinának alkotmá­nyos autonómiát adandó, tekintettel azokra az ősi kötelékekre, melyek dicső elődeit a magyar trónon ezen országokhoz fűzték, souverain jogait ezen országokra kiterjesz­tette. » Az osztrák javaslat i. §-a szerint pedig: «Die von Seiner k. und k. Apostoli, schen Majestat getroffene Verfügung, wonach die Rechte Seiner Souveránitát sowie die Bestimmungen der pragmatischen Sanktion auf Bosnien und die Hercegoviaa in der Absicht ausgedehnt worden sind, ihnen verfassungsmassige Einrichtungen zu verleihen, wird hiermit gemáss §. 5. des Gesetzes vom 22. Február 1880. R. G. Bl. Nr. 18. genehmigt.»

Next

/
Oldalképek
Tartalom