Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 6. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 3. r

DE KIRÁLYFI ÁRPAD választói jogot,* ezért igyekezett óvni minden irányban a népesség eredeti felekezeti, illetőleg nemzetiségi tagozatát,** ezért igyekezett a tartományi illetőségű személyek jogait minél nagyobb mértékben bőviteni, és őket mindama jogokkal felruházni, melyek általában az állampolgárokat illetik. A mikor pedig ily módon megtöltötte a tartományi illetőséget az állampolgárságnak megfelelő jogi és politikai tartalommal, akkor már csak önmagából folyó következmény volt, hogy az illetőség állampolgársággá formálódván, mint valamely egységes államhatalomhoz fűző kötelék, mint a monarchia állampolgársága tűnt elő. Valóban elmondhatjuk, hogy első sorban politikai szempontokat tekintettek irányadóknak a bosnyák alkotmány felépitésénél, és, a mint ezt már a vegyes választójogi rendszer vizsgálatánál is láttuk, a politikai szempontoknak teljesen feláldozták a jogi alapelveket. Az alkotmánytörvények alkotói előtt kettős feladat állott, egyrészről az, hogy modern alkotmányt adjanak Bosznia kii* Az általános, azaz censushoz nem kötött választói jog a II. és III. kúriában, a városi lakosság és a vidéki községek kúriájában érvényesül, mig az I. kúriában a vagyoni és értelmiségi census nyer képviseletet két választóosztályban. — A járási hivatalok (Szerajevó városában a kormánybiztos) által TQIO. év május havában, az első tartománygyülési választásokra összeállított választói névjegyzékek szerint az összes választók száma 402.164; miután az összes lakosság száma körülbelül 1,800.000, a lakosság minden ötödik tagja választó. A mandátumok száma a népesség számához viszonyítva megfelel 1 : 25.000 nek ; ugyanez az arányszám az alsó-ausztriai tartománygyülésnél. Ehhez képest a választott képviselők száma 72 ; ezenfelül a tartománygyülésnek még virilis jogon (hivatalánál fogva) 20 tagja van. ** A felekezeti tagoltság érvényesül ugy a tartománygyülés összetételében, a mennyiben a három kúrián belül a mandátumok a három főhitfelekezet közt a népességi statisztika arányszámai szerint osztatnak fel (Választási rendtartás 5. §.), valamint a választási eljárásban, a hitfelekezeti választókerületek szerint történő választásnál (Választási rendtartás 6—11. §.). A választási eljárás során a lakosságnak felekezetek szerint való elkülönítése czélszerü, mert elkerülhetővé teszi a súrlódásokat a felekezetek, nemzetiségek között a választások folyamán. De már kérdéses, hogy a tartománygyülésnek felekezetek szerint való összeállítása nem fogja-e még jobban kidomborítani a népesség elemeit elválasztó vonalakat és élesebben szembeállítani egymással a felekezeti, nemzetiségi ellentéteket. A felekezeti tagoltság elvének correctlvumaiként tekinthetjük a választási eljárás során azt, hogy a választó saját hitfelekezetén és kúriáján kivül állóra is szavazhat (Választási rendtartás 10. §.), a tartománygyülésben pedig az önkormányzati szabályzat ?6. §-ának ama rendelkezését, mely szerint vallásügyi törvényhozást illető határozatokhoz az összes képviselők legalább négyötödrészének jelenléte s a jelenvoltak legalább kétharmad részének hozzájárulása szükséges.