Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910 / 6. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 3. r
A VÁLASZTÓI JOG ÉS A TARTOMÁNYI ILLETŐSÉG. 429 lament, mint a monarchia két államának közös és egységes szerve, a másik a tartományi illetőség nevezete alatt jelentkező birodalmi állampolgárság, a melybe mint oszthatatlan egységes kötelékbe még erőszakolt fictiók utján sem lehet a paritást belemagyarázni. A tartományi alkotmány rendezéseiből igy bukkan elő intézmények formájában egy bár meg nem nevezett, de már látszólag szervezett államhatalom. És ezzel a bosnyák alkotmány rendelkezéseinek végső konzekvencziájaképen eljutottunk oda, hogy ez intézményekből az látszik kiderülni, hogy ha van egy egységes törvényhozó testület, ha van egységes birodalmi állampolgári kötelék, akkor az a terület, a melyre ennek az egységes törvényhozó testületnek hatásköre kiterjed, az a terület, a melynek jogi kötelékébe való tartozást ez az állampolgári kötelék kifejez, az a terület, a melyről a kiutasítás alól való mentesség egyedül az e terület jogi kötelékébe tartozó személyekre van szorítva, ez a terület a bosnyák alkotmány megvilágításában nem lehet más, mint birodalmi terület. Bosznia lenne e szerint az az érintkezési pont, mely Magyarországnak és Ausztriának a birodalmi államhatalommal, mint valamely felsőbb államhatalommal való kapcsolatát közvetitené. A bosnyák alkotmány tehát ismer olyan jogi fogalmakat, a minőket a Bosznia és Herczegovina jogi helyzetét megállapitó magyar és osztrák törvények nem ismernek, a mennyiben létesít közös törvényhozó szervet, külön állampolgári köteléket, és külön birodalmi területet, Reichsland-oi. Már az okkupáczió taitama alatt is távol tartani igyekeztünk a kormányzás köréből minden olyan intézményt, a mely mellett a paritás kellőképen nem érvényesülhetett. így az 1878. október 29-én kelt legfelsőbb elhatározás Bosznia kormányzatának vezetését egy külön bizottságra ruházta, mely bizottság a magyar és az osztrák kormány, valamint a három közös ministerium kiküldöttjeiből alakult.* Minthogy azonban ez a bizott* F.ichler: «Das Justizwesen Bosniens und der Hercegovina.» Wien. 1889. 1. A bizotfréfr, melynek hivatalos neve: «Commission für die Angelegenheiten Bos-