Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Léghajózási jog

KÜLFÖLDI JOGÉLET. ben is számos felette nyomós ellenvetést tettek. Nevezetesen repülőgépek ily magasságig sohasem szállnak fel, de léghajókra is felette veszedelmes az ilyen magas régiókban való közlekedés, rendesen ezek is csak pár száz méternyire lebegnek a talaj felett. A tengerrel való analógia sem teljesen helytálló, egyrészt azokban a levegő-régiókban, a melyek a nyilt tengernek megfelelő jogi elbánásban részesülnének, a légi közlekedés nem igen volna lehetséges, viszont mig a nyilt tengerről a szárazföld semmi közvetlen veszélynek kitéve nem lehet, bármely magasságból lehet az alant fekvő területre kártékonyán működni, kizárt dolognak tartjuk, miszerint akadna állam, a mely hozzájárulna a felsőbb rétegek teljes szabadságához. Az ismertetett javaslatoknál sokkal czélszerübben, észszerűbben és sokkal simábban oldható meg mindenesetre a kérdés oly irányban, hogy a rétegekre való tagozást elvetve, az állam szuverénitásának területi határt nem szabunk, ámde a szuverénitást az egész levegő-tengerre tartalmilag korlátoljuk, olyíormán, mint a hogy a német Btvk. és Tervezetünk a magántulajdon gyakorlását szorítja meg a légi régiókra nézve. Az állam köteles legyen tűrni a légtengerben mindama közlekedést és avval járó ténykedést, mely az ő és polgárai biztonságát és létérdekeit nem veszélyezteti. Ily irányban való megoldást javasolnak Meili és Mumm, nagyjában ennek felel meg az Institut d. dr. int. 1906. évi határozati javaslata is. A nemzetközi egyezménnyel tüzetesen, részletesen megállapítandó tartalma ennek a korlátolt szuverénitásnak nagyjában megfelelne annak, a mit az állam a jelenleg érvényes tengerjog szerint a parti vizeken gyakorol. A légi közlekedéssel kapcsolatos egyéb közjogi vonatkozású nemzetközi jogi kérdések megoldása már nehézséget nem okoz, a tengeri hajózásra vonatkozó nemzetközi szabályok lévén alkalmazandók. Közigazgatási jog. Ez jelenleg még valóban alig aktuális, az idevágó fejtegetések inkább utopistikus jellegűek, ezért csak egész röviden is ismertetjük. Felvettetett az a kérdés, vájjon nem-e volna czélszerü a léghajózásnak az állam részéről oly formában való monopolizálása, mint a hogy p. o. a postával is megcselekedte. A válasz erre a kérdésre, melynek tárgyalása talán inkább a nemzetgazdaságtanba tartozik, általában tagadó volt, bár kétségtelen, hogy a monopóliumnak, a vámok és az ország biztonsága szempontjából számos előnye van. Viszont általános az az óhajtás, hogy a mennyiben bárki a léghajózást szállítási vállalkozásképen kívánja űzni, az állam részéről adandó koncessziótól tétessék függővé. Az engedély megadása az élet és vagyonbiztonságot biztosító meghatározott feltételek teljesítésétől tétessék függővé. A vállalatok ellenőrzése, lajstromozás etc, általában az egész léghajózási közigazgatás a tengeri hajózási jog mintájára szabályozandó. Jelenleg is aktuális a léghajónak a kikötéshez való joga, nevezetesen veszély esetén, ezt, valamint a veszély fennforgásakor a kényszersegélynyujtást is már most is sürgősen kellene sza-