Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - A czég

A CZÉG. mihez is fejezheti ki, azaz róla egyúttal valami állitmányt is mondhat ki. így pl. a keresztnév csak a név szerepét végzi, mert csak megjelöl valamely egyedet, de a megjelöltről semmi állitmányt nem foglal magában; a családnév ellenben azonfelül hogy valakit egyedileg megjelöl, róla valamit ki is mond: t. i. hogy valamely hasonnevű családnak a tagja, egy hasonnevű apának gyermeke stb. A kereskedőnek »az üzletre vonatkozó neve»> e szerint a kereskedőnek olyan neve volna, mely azonfelül, hogy őt egyedileg megjelöli, róla valami vonatkozást is mondana ki ahhoz az üzlethez, a melyre a czég »vonatkozik». Minthogy azonban — mint láttuk — a czég nem jelöli meg a kereskedőt, nem is lehet, hogy róla valamit kimondjon : minthogy a czég a kereskedőnek nem neve, nem lehet neki «az üzletre vonatkozó» neve sem. Nem szól a czáfolt felfogás mellett a K. T. 10. §-ának szövege sem. E §. szerint «a czég azon név, a mely alatt a kereskedő üzletét folytatja». Minthogy pedig — mondhatná valaki — a kereskedő a 3. §. szerint «saját nevében» folytatja üzletét: következik, hogy az a név, a mely «alatt» a kereskedő üzletét folytatja, az ő «saját neve». De ez az okoskodás téves. A «név» szónak a «saját nevében* kifejezésben más értelme van, mint ebben a kifejezésben «saját neve alatt». Saját «nevemben» kötök valamely ügyletet : ez azt jelenti, hogy én akarok belőle jogosítva és kötelezve lenni; valami név «alatt» kötök valamely ügyletet: ez azt jelenti, hogy az ügylet kötésénél ezt a nevet (Írásban, szóban stb.) használom. A mikor a magam vagy más nevében járok el, nem kell, hogy bármi nevet ejtsek ki, vagy írjak le: elég, ha bármi módon kitűnik, hogy kicsodának jogköréről akarok rendelkezni. A cseléd, a ki a fűszeresnél vásárol, a gazdája «nevében« jár el, noha nevét sem ejti ki, sőt pontos nevét talán sem a cseléd, sem a fűszeres nem ismeri. Ellenben a czég neve «alatt»> csak akkor köti ?. kereskedő az ügyletet, ha a czég nevét használja. A \ !nek nincs