Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - A határozatlan tartamu büntetés. 1. r

A HATÁROZATLAN TARTAMÚ BÜNTETÉS. nalitás chronikus voltának társadalmi és egyéni okai közt különböztetnének. Ezzel szemben sajátságos módon némelyek csak az alkalmi bűntettesre nézve várnak hatást az intézménytől,1 mig a criminalanthropologusok egy része az intézmény alapgondolatának erejétől elragadtatva, mint a s-abadságves-tésbüntetés végrehajtásának egyedül helyes módját fogja fel s nem is tartja szükségesnek, hogy a bűntetteseket, a melyekre alkalmazandó volna, megkülönböztesse.2 Egyedül Boies amerikai poenologus igyekszik helyesen negativ módon meghatározni az alkalmazás körét,3 azonban abba a hibába esik, hogy a határozatlan büntetést részint a büntetés súlyától (halál vagy életfogytiglani fegyház), részint a cselekmény természetétől (nemi delictumok) függően zárja ki. Ha e javaslat mellé állitom az Elmira egy tisztviselőjének, Masten-nek javaslatát,4 a ki serdülő visszaesők és nem életfogytig elitélt 19. életévüket betöltött első bűnösök részére ajánlja a reformatory rendszert, ugy azt hiszem, minden túlzás nélkül megállapítható a vélemények szétágazó volta. Who shall decidé when doctors disagree ? — Igaz, hogy «habituels»-t, Ihiry (III. crim. anthr. congressuson (Rapports I. íj —27.) a «force permanentea alatt álló bűntettest emlit, de már a brüsszeli congressuson (Actes II. 627.1 lényegesen kiterjeszti a fogalmat. Aschaffenburg (Verhandl. d. 28. D. Juristentags II. J2.) szokásos vagy iparszerü bűntettesekre, de más helyen (Das Verbrechen 272.) az alkalmiakra nézve ajánlja az intézményt. Heim (Jahrb. f. Kriminalpolitik I. J96. és Die jüngsten und áltesten Verbrecher 1897.J a «social unverbesserliche Gewohnheitsverbrecher»-t emeli ki. Ferri (Sociologie crim. 559.) a szokásos bűntettesre korlátozta az intézményt, de munkájának későbbi helyén (565.) az alkalmiakra is kiterjeszti, legújabban a turini crim. anthr. congressuson (Compte Rendus XLII—XLIII.) az «involutiv» bűntettesekre szorítja stb. Legújabban Meteotti: La recidiva, 1910. 42?—4741 így Lombroso (Le crime, causes et remédes 481.) a «criminaloid» (alkalom, utánzás, szenvedélyből bűnöző) egyéneknél vár tőle hatást; Gaiofalo (Criterio positivo 1880. és Criminologie 2. id. 457.) a felnőtt alkalmi bűntettesek, politikai bűntettesek és általában fiatalkoruakra nézve : általában az alkalmiakra ajánlja Sanctis (Actes du Congr. pénit. de Bruxelles II. 612.). 2 így Ellis (The criminal J21—341.), Mae Donald (Criminology 271.), Sanford Green (Crime 218.), Dudley Worner (North Amer. Review «Creating criminalsi) 190?.;, a ki «ordinary criminal»-t emlit, Miller (The criminal classes 157.), Wines (Punishment and reformation) passim stb. 3 The science of penology 10—157. 4 The crime problem 1909. 81.