Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 2. r

Dí KIRÁLYFI ÁRPÁD ségi illetősége határozza meg. Az állam területén kívül az egyén jogállása állampolgársága szerint minősül, mig községi illetősége az államon belül jelöli meg az ő közigazgatási hovátartozását. Az illetőség tehát az állampolgárságnak csak szűkebb fokozata, melynek általában administrativ jelentősége van. A midőn azonban valamely állam keretén belül egyes területrészek autonómiát nyernek, több-kevesebb közjogi különállással ruháztatnak fel, szükségessé válik e területrész jogi kötelékébe való tartozás jelzőjeképen megfelelő különleges illetőség, országos vagy tartományi illetőség fogalmát konstruálni, mely az e terület lakosait illető közjogi és magánjogi jogosítványokban való részesedésnek feltételét alkotja. Különleges közjogi, valamint nemzetközi jogi alakulatoknál az egyén jogi megitélését tehát az állampolgárság és a községi illetőség mellett még egy különleges jogi minőség, egy különleges illetőség határozza meg, mely azonban nem jelent külön átmeneti fokozatot állampolgárság és községi illetőség köpött, hanem az illető partikuláris terület valamely községének kötelékébe való tartozáshoz, vagyis a községi illetőséghez fűződő jogkövetkezmény. E szerint ennek a különleges illetőségnek is éppen ugy az állampolgárság a feltétele, ,mint magának a községi illetőségnek. Így a horvát-szlavón országos illetőség, mely a Társasországok valamely községében birt illetőséget jelent, pusztán a magyar állampolgárságnak egy szűkebb ágazata. Egyptomban pl. a török állampolgárság mellett még egy külön egyptomi indigenátus áll lenn, mely az 1900. június 29-iki decretum értelmében az aktiv és passziv választói jog gyakorlásának feltétele.* De az egyptomi indigenátus is csak egy szűkebb kategóriája a török állampolgárságnak és nem önálló honosság. Szóval az illetőség, bármely formájában, csak mint az állampolgárság járuléka jelentkezhetik. * Sieber; id. m. I. köt. 358. 1.