Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 4. szám - A magyarok dekrétuma Rómában

272 D? SCHILLER BÓDOG A fenséges és legyőzhetetlen Miksa urnák, Isten kegyelméből római császár O Felségének, legkegyelmesebb uramnak. Felajánlom mindenkor készséges, korlátlan és engedelmes szolgálataimat. Legkegyelmesebb uram és császárom az elmúlt időkben kegyeskedett nekem irni azt, hogy mihelyt valamit megtudok a magyafok felől, mindenképen tegyem arra figyelmessé császári Felségedet idejekorán. Tudatom tehát császári Felségeddel, hogy a magyarok most, Bertalan napja táján együtt voltak Budán nagy gyülekezetben; Forster sógorom, a pozsonyi biró vagy nyolcz hétig volt oda, egyéb pontos hiradásom is volt arról a rákosról 1 és alapos értesülést nyertem, hogy a magyarok többsége semmiképen sem akarja a velenczeiek elleni háborút, mert az esztergomi érsek2 a velenczeiek minden ügyének szószólója az ország3 előtt és minden dolgukban segiti és tanácsokkal látja el őket. Járt is ezt a rákost megelőzőleg a velenczeieknek egy követsége az esztergominál és egy nagy, nagy ládát tele aranyakkal és sok más drágasággal ajándékoztak neki, a miről biztos tudomásom van. Ugyancsak bizonyossággal tudom, hogy Bóth András, a horvát bán a követét küldötte az érsekhez Esztergomba és kérdezte, miképen viselkedjék ; azt tanácsolta neki [az érsek], hogy támogassa a velenczeieket, és j Bóth András] valóban marhát, gabonát s mindent, mire szükségük van, szállitott nekik. Császári Felséged igazában ne bizzék soha többé az esztergomi érsekben, mert nem barátja a németeknek és sok ajándékot s bért kap a velenczeiektől. érsek javaslatára a magyarok s^ent atyánknál a pápánál lépéseket tettek s ugyancsak Rómában tanácskozásokat folytattak néhány jogtudóssal, megakarták erősíttetni a dekrétumukat; de 1 Talán szabad a magyarban is köznév gyanánt használni azt a magyar tulajdonnevet, a mely német s lengyel nyelven (I. alább) köznévi megjelölése volt a magyar országgyűlésnek. 2 Szószerint igy kellene fordítanom : esztergomi püspök. De ez magyar fülnek elviselhetetlenül hangzik. 3 A XV. és XVI. században a latin regnum (regnicolee) szónak megfelelő ország — német nyelvű emlékekben is — közönséges elnevezése az alsó táblának. V. ö. Az örökös főrendiség eredete Magyarországon czimü munkám 175. 1. jegyz.