Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 4. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 1. r

A VÁLASZTÓI JOG ÉS A TARTOMÁNYI ILLETŐSÉG. 247 sen érdeklő ügyekre Bécsben közös törvényhozó testület (gesammter Reichsrath) alakitását rendelte el, a melybe a magyar országgyűlésnek is képviselőket kellett volna küldenie. Akkor ez a kísérlet megtört a magyar országgyűlés resistentiáján és a februári pátens végrehajtatlan maradt. S ime, a mit nem tudott elérni az absolutisztikus uralom, hogy egy törvényhozó testületbe együvé hozzon magyar és osztrák állampolgárokat, azt az intézményt most szinte észrevétlenül becsempészik a monarchia két államának kapcsolatába a Bosznia és Herczegovina számára kibocsátott alaptörvények. Hogy a februári pátensben tervezett «gesammter Reichsrath » máskép alakult volna, a mennyiben oda a magyar országgyűlés és az osztrák örökös tartományok képviseletei a maguk kebeléből küldöttek volna képviselőket, mig Boszniában a tartománygyülés tagjai a nép által közvetlenül választatnak, és hogy a bécsi Reichsrath hatásköre más irányú és más terjedelmű lett volna, mint a serajevói saboré, az nem változtat a végeredmény azonosságán, hogy itt is, ott is egy közös törvényhozó testület alakult, melyben Magyarország és Ausztria polgárai, mint egy egységes és osztatlan collegium tagjai, egyenlő jogon vesznek részt a törvényhozásban. Igaz, hogy e közösség csak egy ügyre és csak egy területre vonatkozólag áll fenn, de abban az egy ügyben, azon az egy területen olyan jogi alakulatot hoz létre, mely a két állam mai államjogi kapcsolatának keretébe bele nem illeszthető. Mert két önálló állam között egyetlen ügy sem lehet olyan, mely mellett közös törvényhozás létesítése lehetséges. Jelűnek egyenesen elképzelhetetlennek mondja a törvényhozó testület közösségét két állam között.* Hiszen látjuk, hogy az 1867: XII. t.-cz. is milyen féltékenyen őrködött a delegácziók szervezésénél a felett, hogy azok közös országgyűlés jellegét ne nyerjék. Ezért nem ruházta fel a közös ügyek tárgyalására ki* iDie Lehre von den Staatenverbindungen.» Berlin. 1882. 206. 1.