Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 3. szám - Animus emigrandi

i74 D? KIRÁLYFI ÁRPÁD mellett a határán való kilépést vagy belépést megengedi. Az államok gyakorlatában ma már általánosan elfogadott, számos letelepedési, kereskedelmi és hajózási szerződésben kifejezett elv, hogy mindarra, «a mi a tartózkodást és letelepedést illető feltételekre vonatkozik, »* a külföldiek a belföldiekkel egyenlőknek tekintetnek, vagy a mint Síörk formulázza ezt az elvet, «a mennyiben az állam territoriális felségjoga a népességi rendtartás tekintetében az állampolgárokra bizonyos kötelezettségeket ir elő, ezek ipso jure az állam területén levő idegeneket is terhelik.»** A kivándorlás administratiója a népességi rendtartásnak egyik legfontosabb ága; azoknak a szabályoknak tehát, melyeket az államok a kivándorlás szabályozása körül hoznak, szükségképen az idegenekre is ki kell terjedniök. Általában az államok tényleges lakosságának számottevő kontingensét teszik az állam területén letelepedett külföldiek. A kivándorlók túlnyomó többsége ugyan a belföldi lakosságból kerül ki, tényleg azonban minden államban a kivándorlók kisebb-nagyobb százalékát az idegen honosok adják. Ha tehát elfogadnók azt, hogy az idegenek nincsenek alárendelve a kivándorlási törvénynek, ezzel az állam lakosságának egy része kivétetnék az állam területi felségjogának hatálya alól. Az idegeneknek ilyképen a kivándorlás közigazgatása tekintetében valósággal privilegizált helyzetük volna, nem lévén alávetve a magyar állam területén a magyar állam hatóságainak. De más irányban is sérelmes az állam területén letelepedett külföldieknek kivétele a kivándorlási törvény hatálya alól. A kivándorlási törvények tartalmának kardinális része ugyanis a s^er^ődési jog körébe tartozik, a mennyiben a kivándorlási szerződést, a kivándorló és a szállító vállalkozó közötti jogviszonyt szabályozza, sőt a legtöbb kivándorlási törvény alig egyéb u. n. «Auswandererbeförderungsgeset%»-né\. A kivándorlási tör* A svájczi szövetséggel a letelepedések iránt kötött államszerződést beczikkeJyező 1876: XVII. t.-cz. I. czikke. ** Holt^endorf': «Handbuch des Völkerrechts». 642. 1.