Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Svájczi joggyakorlat az eszmei javak oltalma tárgyában

SZEMLE. nem tilthatja meg. Gr. H. egymagában egészen más megjelölés, mint egy toldattal; első esetben Gr. H. egyéni megjelölés, utóbbi esetben Gr. H. csak diszitö jelző, a mi fölött senki nem nyer kizárólagos jogot. (Entsch. 1901. szept. 4., Revue id. m. IX. k.) Dr. Meséién/ Áriur. SZEMLE. - Dr. Székely Ferenc^ igazságügyminiszter. A magyar igazságügy vezetésében jelentős fordulat állott be azáltal, hogy a király igazságügyminiszterré Dr. Székely Ferencz koronaügyészt nevezte ki. Az uj igazságügyminiszter már közel 40 év óta áll a magyar igazságügy szolgálatában. Az 1871-ben szervezett kir. bíróságok és kir. ügyészségek működésének megkezdésekor már ott találjuk Kozma Sándor oldalán, mint főügyészi helyettest. A magyar kir. ügyészség nagynevű vezetőjének 18 éven át tevékeny és hü munkatársa volt Székely Ferencz. A büntető igazságszolgáltatás helyes irányítása s a börtönügy fejlesztése közben a rabsegélyezés megindítása egyaránt sikeres gondozásban részesült e 18 év alatt. Ezután bekövetkezett a kir. Táblák szétosztása és ezzel a budapesti kir. főügyészség hatáskörének a budapesti kir. ítélőtábla területére való korlátozása. Székely Ferencz ez alkalomból a kir. Curiához neveztetett ki itélőbirónak. De ez csak helycsere volt, mert uj állásában is megmaradt a büntető ügyek előadójának. Az I. büntetőtanácsban mint a sajtóügyek referense is működött — emellett pedig Csemegi Károly nyugalomba lépése után reáhárult a föladat, hogy a kir. Curia büntetőjogi döntvényeit megszerkeszsze és indokolja. A oo-es évek vége felé még mint curiai biró az igazságügyminiszterium codifikáló osztályában teljesített több éven át hasznos szolgálatot. A bűnvádi perrendtartás életbelépése után Hammersberg Jenő koronaügyészt ő váltotta föl e diszes álláson, honnan a király bizalma az igazságügyi kormány élére állította. Mit várhat a magyar igazságügy elsősorban az uj igazságügyminisztertől ? Eddigi működéséből ez önként következik. Mint elméleti és gyakorlati büntetőjogász elsősorban a büntető igazságszolgáltatás terén létező bajok orvoslására érezheti magát hivatva. Van még e téren elég tenni való. A Büntetőnovella csak részben pótolja a Büntetőtörvénykönyv hézagait és hiányait. A Bűnvádi Perrendtartás 10 évi életbenléte máris több olyan hiányt hozott felszínre, a melyek mielőbbi orvoslása sürgős szükségnek mutatkozik. Sajtótörvényünk reformja is mielőbbi megvalósításra vár. Működése azonban nagyon szükkörü volna, ha csak a büntető igazságszolgáltatás regenerálására szorítkoznék. Ennek, valamint általában az igazszolgáltatásnak különben is lényeges föltétele az, hogy az igazságügy szervei kifogástalanul és megbízhatóan működjenek. Különösen a bíróságnak kell azon az erkölcsi és tudományos színvonalon állania, mely a jó igazságszolgáltatás