Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Az 1909. évi osztrák büntetőjavaslat. 2. r.

KÜLFÖLDI JOGÉLET. zására predisponálva vannak. A cod. civ. 14 és 15. §-ai ugyanis francziák perében és francziák elleni perekben kizárólagos illetékességeket állit fel és a franczia perrendtartás tulajdonképen idegen által idegen ellen megindított perek elbírálására illetékességet nem állapit meg. Szóval a franczia jog és a vele majdnem azonos belga jog az illetékességet az állampolgárságtól függöleg szabályozza és a két állam közötti szerződés csakis ez adott jogelv továbbképzése volt. Evvel szemben áll az, hogy az a magyar, német és osztrák prdstól hasonló gondolat távol áll és végeredményben pedig az illetékességi kérdésnek az állampolgársággal való összefüggésbe hozása (eltekintve bizonyos kizárólagos illetékességektől) elvileg nem indokolható. De ha igaz is az, hogy Magyary ellenvetése igen helyes irányban mozgott, mégis áll evvel szemben, hogy az illetékességi megállapodást nem kell bizonyos, az állampolgárságtól függő esetekre megszorítani, hanem képzelhető volna egy minden esetre kiterjedő illetékességi megállapodás is és ugy hiszem, kétségtelen, hogy ilyen megállapodás egy jogsegély-szerződésnek igen czélszerü előzménye. A konferenczián a belga- franczia szerződés rendszerét ajánlották ugyan, de az indítvány kellő viszhangra nem talált és állitható, hogy a többség csak a jogsegély-szerződés megkötését tartotta czélszerünek. Dr. Wittmann Ernő. (Folytatása következik.) Az 1909. évi osztrák btintetőjavaslat. (Vorentwurf zu einem österreichischen Strafgesetzbuch und zu dem Einführungsgesetze.) )\ (Második közlemény *). II czim. Büntetések és biztosító intézmények. /. fejedet. Büntetések és büntetés-kövdke^mények. A javaslat külön tartja a szoros értelemben vett büntetéseket és biintetésszerü következményeket, az u. n. biztosító intézményektől, illetve biztosító eszközöktől (Strafen, Sraffolgen, Sicherungsmittel) ; ott a megtorlás, emitt a megelőzés gondolata érvényesül. Legsúlyosabb büntetés a halálbüntetés, mely szemben a mai osztrák büntetőjoggal, lényegesen kevesebb számú esetben alkalmazható ; a javaslat ugyanis csak az államfő megölésének, e cselekmény kísérletének s a minősített gyilkosságnak büntetendő cselekményeinél írja elő annak kiszabását. A minősített gyilkosság esetei: ha a tettes több embert ölt meg, ha a cselekmény által sok ember élete tétetett ki veszélynek; ha a cselekmény anyagi érdekből, vagy lopás, rablás vagy erkölcs elleni merénylet kivitelénél különös kegyetlenséggel hajtatott végre; ha a tettes gyilkosság * Előző közleményt 1. Jogállam IX. évf. 69. I.