Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - A bécsi jogsegély-konferenczia. 1. r

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 13 3 balkáni jellegét elvesztette, lépni a külföld elé. Ez álláspontom mellett azonban az a kétségem merül fel, vájjon ilyen halasztás nem-e az ügynek «ad calendas graecas» való elhalasztása r A jogsegély-szerződések tekintetében két typus van. Az egyik typus csakis a jogsegélyt szabályozza, ilyen pl. a magyar-szerb szerződés. Ebben a szerződésben meg vannak határozva azok a közokiratok, melyek a másik állam területén végrehajthatók, illetve meg vannak határozva azok a feltételek, melyek fenforgása esetében a mondott okiratok végrehajtása megengedhető. Ezeknek a szerződéseknek következménye az, hogy az egyik állam területén hozott itélet stb. a másik állam területén végrehajtóvá válik az illetékességi összeütközéseket azonban ilyen szerződés meg nem szünteti. így a magyar szerb szerződés 9. czikkének 2. §-a szerint a végrehajthatóságnak előfeltétele az, hogy a külföldi bíróság a belföldi, azaz a végrehajtó állam perrendtartása szerint illetékes lett légyen. Feltéve már most, hogy magyar biróság a könyvkivonati illetékesség alapján hoz ítéletet, ugy ez az itélet, ha a szerb perrendtartás hasonló illetékességi okot nem ismer, Szerbiában végre nem hajtható és szükségszerüleg az itélt dolog kifogásának megállapítására is alkalmatlan. Ha mármost ez itélet meghozatala után "valamely szerb biróság egy a magyar perrendtartás által elismert illetékességi ok alapján ugyanebben az ügyben egy a magyar Ítélettel ellenkező ítéletet hoz, ugy ez az itélet Magyarországon is végrehajtható. Végrehajtható, mert hiszen az eljáró biróság a magyar perrend szerint illetékes volt. Lehetséges tehát az, hogy a jogsegély-szerződés következtében egyidőben ugyanarra a tárgyra vonatkozó ellenkező két itélet lesz egy állam területén végrehajtható. A magyar-szerb szerződés tehát és a hasonló typusu szerződések csak a végrehajthatóságot szabályozzák és nem határozzák meg a belföldi bíróságok illetékességére vonatkozó jogelveket. A második rendszerhez tartoznak azok a szerződések, melyek nemcsak az itélet végrehajthatóságát, hanem az illetékességi jogelveket is szabályozzák, mint pl. a Belgium és Francziaország közötti szerződés. A belga és franczia szerződés első részében ugyanis meg vannak határozva azok az illetékességi okok, melyek az egyik állam polgárának a másik állam területén (fel. vagy alperesi) minőségben .folytatott perében alkalmazandók. A szerződés ez illetékességi szabályai az egyes államok perrendtartásának derogálnak és a belföldi illetékességi szabályok csak azokban a perekben alkalmazandók, melyekre a szerződés nem vonatkozik, pl. két honosnak hazája területén folytatott pere. A belga-franczia szerződés II. részében azután meg van határozva az, hogy a szerződéses illetékesség alapján hozott ítéletek végrehajthatók, egyben kifejezést nyer az a jogelv is, hogy azokban az esetekben, melyek tekintetében a szerződésben közös illetékességi elvek megállapítva nincsenek, (pl. két állampolgár által az állami területen folytatott per) és a belföldi perrend külön illetékességi okai alkalmazandók, valamint abban az esetben, ha alperes az illetékesség ellen kifogást nem