Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910 / 2. szám - Észrevételek a csődön kívül köthető kényszeregyezségről készült törvénytervezethez
A CSŐDÖN KÍVÜLI KÉNYSZEREGYEZSÉGROL. 10$ terium hivatalos jelentései is, a melyek leginkább igyekeznek szépíteni a helyzetet, kénytelenek beismerni, hogy a törvényhez fűzött nagy várakozások nem valósultak meg. Belgiumban, melynek idevágó codificatióját a javaslat indokolása mint kiválóan figyelemre méltót emliti:1 a csődön kívül és csődben kötött kényszeregyezségek összesen (1881 — 1902-ig) a fizetésképtelenségi esetek 26*3%-át teszik.2 Freund közlése szerint3 a vélemények nagyon megoszlók, egyesek {Peeters) nem fájlalnák, ha e törvény egyáltalában hatályon kivül helyeztetnék, mások (Ruyssen, Lowet) gyakorlati alkalmazását tartják helytelennek, stb. Olaszországban, Svájczban, Norvégiában, a hol a csődön kívüli kényszeregyezség szintén törvényileg szabályozva van, végleges vélemény annak gyakorlati hasznáról még nem alakult ki, de az eddig ismertetett eredmények itt sem túlságosan kecsegtetők. Németország igazságügyi kormányzata szerencsésen ellen tudott állani a főleg nagykereskedői érdekkörökből jövő amaz óhajtásoknak, hogy a csődön kivüli kényszeregyezség behozassák és az osztrák minisztérium javaslatából sem lett mindezideig törvény. És ezzel elértünk utolsó észrevételünkhöz. Azt hiszszük ugyanis, hogy már maga az a körülmény, hogy amaz országokban, a hol a kényszeregyezségi eljárás érvényben van és a fenti épen nem kielégítő, vagy legalább is kétséges értékű eredményeket produkálta, továbbá az a körülmény, hogy a velünk közvetlen kapcsolatban lévő két ország csődjogában ez intézmény codifikálva nincs, meggondolásra kell, hogy intse törvényhozásunkat ez intézmény behozatala tekintetében. Nemcsak azért, mert valószinü, hogy azok a megfontolások, a melyek ott az intézmény ellen szólnak és a körülmények, melyek a 1 I. h. 29v old. 2 L. a német Denkschrift 28. oldalán idézett adatokat. 5 L. Freund i. m. J>$ — 339-