Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Nép , nemzet, nemzetiség.Írta dr. Kun József. Franklin-társulat [könyvismertetés]

74 IRODALOM. korlátokat is, melyeknek túllépése a szövetkezet igazgazgatóságának tiltva van, igy p. o. nem ál! jogában valamely tagot alapszabályellenesen a többiek hátrányára előnyben részesítenie ; ha tehát valamely tejszövetkezet alapszabályai szerint az üzleti költségeket a tagoknak akkor is kell viselniük, ha nem szállítják a tejet, az igazgatóságnak a tej szál litás alóli felmentvénye, még ha a költségek elengedésével kapcsolatban történt is, nem kötelezi a társaságot, mert az igazgató ezzel alapszabályszerü hatáskörét túllépte. (Befejezése következik.) — n. IRODALOM. ^Nép, nemzet, nemzetiség. Irta. dr. Kun József. Franklin-társulat. A mult század publiezisztikai irodalmában a nemzetnek és nemzetiségnek, végeredményben pedig a «nemzetinek» elemzése nagy tért foglalt el és számos kitűnő erő fáradozott azon, hogy a collectiv lélek megnyilvánulásait, a melyek a nemzeti kifejlődés tüneménysorozatát adják, kiderítsék és megmagyarázzák. E nézőpont uralkodó mivolta szenvedett azóta, hogy, különösen a német szocziáüsta írók hatása alatt, a politikai és társadalmi élet elemeiül nem annyira az emberi csoportokat összefoglaló nép vagy nemzetet, mint inkább azok tagozódását képviselő osztályokat tekintjük. Ezzel karöltve jár a publiczisztikában is a gazdasági jelenségeknek minél behatóbb vizsgálata és azok fontosságának mind nagyobb felismerése ; és a mai és bizonyára a holnapi politikai irodalom is a gazdasági és politikai viszonyok kölcsönös függése elemzésének szolgálatában fog maradni. Ezekre gondolva, bizonyos tekintetben a 70—80-as évek publiczisztikai irodalmának egyik késői, de mindenesetre nagyon értékes gyümölcseként fogjuk fogadni dr. Kun József világosan és kitűnő magyarsággal megirt dolgozatát. Ha anyagát nem annyira és majdnem kizárólag a politikai történelemből és a mult század vonatkozó irodalmából merítette volna, hanem egyszersmind kutatta volna a nemzetek és nemzetiségek fejlődésének összefüggését a gazdasági viszonyokkal, ugy mélyebb gyökerekkel és szélesebb alapokon átfogóbb eredményekre és biztosabb következtetésekre juthatott volna. Ám ez nem érinti könyvének kétségtelen való értékét és nem kisebbítheti az elismerést, a melylyel a tárgyul vett jelenségek szabatos elemzése és különösen ama tárgyilagosságnak kell adóznunk a mely könyvében azokon a kényes pontokon jelentkezik, ahol a mi politikai \ iszonyaink tárgyalása közben könnyen eshetett volna a ma divó türelmetlen egyoldalúságba. A nép, nemzet és nemzetiség fogalmának irodalomtörténeti vázlata czimen a vonatkozó irodalmat összegyűjtvén, a II. fejezetben kifejti e három fogalmat és azoknak a különböző, tényleges viszonyok szerint való módosulását. Az objektiv elméletekkel szemben a szubjektív álláspontot