Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A magyar Anefang

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. 6l értesülünk, Kiss Gé^á-nak egy tanulmánya fog megjelenni a jogalkalmazás módszeréről, mely igen értékes kritika kapcsán mutatja be jelesül a «freie Rechtsfindungo jelszava alatt az utolsó években közismertté vált reformmozgalom eszméit. Sajtó alatt van Concha, Balogh Jenő egy-egy értekezése, valamint Angyal Pál-nak az egylet mult évi pályázatán dijat nyert értekezése a titok büntetőjogi védelméről ; Vámbér/ Rus^tem, Mes\lény Aitur, Almási Antal egy-egy könyve szintén még az ez évi cziklusban fog helyet találni. Az egylet alapszabályszerü czéljainak ezt a tán legnehezebbikét ily sikerrel valósítván meg, már most egy bár könnyebben kivihető, de egész jogi életünkre nem kevésbbé jelentős ujabb tervét készíti elő. Azaz dehogy ujabb ez a terv — csak nem volt eddig sem elegendő anyagi, sem szellemi erő rendelkezésre. Ertjük az évkönyv dolgát, a mely most már sorra kerül, ugy, hogy az első évkönyv remélhetőleg 1909 őszén meg fog jelenhetni. Az évkönyv fel akarja ölelni a lefolyt év jogi jelentőségének teljes méltatását és reprodukálását ugy a jogalkotás, mint a jogalkalmazás, mint pedig a jogtudomány terén. Kiterjeszkedik teljes részletességgel a hazai jogélet eseményeire, s kiterjeszkedik a külföld minden oly nevezetesebb mozzanatára, a melynek a magyar jogász szempontjából érdekessége lehet. Az egyes részek kidolgozására elsőrendű szakerőket alkalmaz az egylet, s gondja van a feldolgozott anyag absolut megbízhatóságára, úgy, hogy idővel az évkönyv jogéletünk valódi kincsestárává legyen, nemcsak maradandó jogtörténeti, hanem valódi tudományos becscsel. Az évkönyvet az egylet minden tagja ingyen kapja tagsági járulékként. De elég — a krónikásnak még sok a teendője: referálnia kell a két első előadásról; az elsőt, mely egyúttal rentrée előadásul is szolgált, két ülésen át Schwar\ Gusztáv, a másodikat dr. Bender Béla tartotta. Huszonöt esztendő elmultával az európai hirü magánjogi szaktekintély újra elfoglalja az emelvényt, a melyről huszonöt évvel ezelőtt Ihering lelkes fiatal tanítványa a magánjog ujabb irányai felől értekezett volt, hogy szóljon — a magánjog ujabb irányairól. Mi megszoktuk Schirar\ borotvaéles bonezoló elméjét az egyetem padjain; mi ismerjük az ő ötletekben gazdag synthetizáló tehetségét «a jogi személy magyarázatáénak oly sok élvezetet nyújtott olvasásából; mi hallottuk az ellenzék tombolását, a mit sziporkázó szelleme váltott ki «az obstrukezió jogtanán körül: s ezért nem leptek meg a zsúfolásig töltött termek, a feszült érdeklődés, a zajos tetszésnyilvánítások, a melyek mostani előadását kisérték, a számos és jelentős tanulságok, melyekkel mindegyikünk gazdagodott, az uj és nagystílű szempontok, a melyekből kiindulva csoportosította témája óriás anyagát. Mesteri volt a jellemzés, a melylyel Ihering czélelméletére alapította az uj jogtudomány teleologikus irányát; mesteribb a dialektikai ügyesség.