Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A magyar Anefang

A MAGYAR ANEFANG. szóhasználata szerint e két szó az u. n. közvetett birtokot és birtokost nem jelenti. Pedig kétségtelen, hogy a 681. §. keresetében a közvetett birtokos is szerepelhet, mint felperes vagy alperes. 2. «Ha a dolgot a korábbi birtokostól ellopták, vagy elraboltak*. Mire való ez a «vagy elrabolták?" A rablásban mindig benne van a lopás is — az elrablás külön kiemelése csak félreértésre adhat alkalmat. Kimenteni az ide tartozó cselekményeket ugy sem lehet: a sikkasztás, hűden kezelés stb. is ide esik. Különben sem szükséges, hogy büntetendő cselekmény forogjon fenn. Legjobb volna a lopást is elhagyni és csak arról beszélni, hogy a felperes a dolog birtokát «akarata nélkül elvesztettéi). 3. «Végre, ha a 631. §. második bekezdésében megjelölt dolgokról van szó.» Ez a mondat ugy szerepel a T. szövegében, mintha ez is az alperes kifogása volna, holott az csak a törvénytétel megszoritása. 4. A rosszhiszem a negyedik bekezdés szerint abban áll, hogy alperes tudja, vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudja, «hogy a tulajdon meg nem illeti». Ez hamis. Alperes tudhatja, hogy a tulajdon meg nem illeti és még sincs rosszhiszemben, ha pl. a bérleti jog őt megilleti, viszont rosszhiszemű lehet, ha tulajdonosnak tudja is magát, pl. ha a dolgot felperesnek zálogba adta. 5. Az utolsó bekezdés hivatkozásai is hamisak. A 662. §-ra hivatkozás nem talál, mert ez csak ingatlanra vonatkozik. A 677. §. kivételére pedig nincs ok: ha a tulajdonos sem kényszeríthető a dologra forditott költség feltétlen megtéritésére, még kevésbbé kényszeríthető reá a volt birtokos. Mindezek szerint azt tartom, hogy a 681. §. más helyen, más alapgondolattal és sokkal egyszerűbb formában volna felállítandó. A birtok fejezetében volna neki helye és azt kellene kimondani, hogy: A korábbi jóhiszemű birtokos visszakövetelheti a dolgot a jelen rosszhiszemű birtokostól, ha ez az utóbbi a felperessel szemben erősebb jogot nem tud igazolni.