Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A magyar Anefang

A MAGUR ANEFANG. 49 két alakja, mint Wenczel Gusztáv és Hajnik Imre, inkább történészek voltak mint jogászok. Hozzájárult, hogy az alkotmányos korszak megnyitásával egyszeribe kellett berendezni az uj államot és egy század mulasztását úgyszólván egy sarkfordulással jóvá tenni. így lett, hogy a külföldi törvényeket nyakra-főre fordítgattuk, törvénytárunkat Ausztria és Németország törvényeivel teleraktuk, a régi kapcsolatoknak pedig emléke is elszáradt. Es igy jött, a mi jött: multunktól elmetszve, a napi szükségtől hajtva, öniránytalan prédája vagyunk a véletlen fuvallatának. Savigny azt mondaná, a mit annak idején a németeknek mondott: hogy ilyen nemzedék és ilyen kor még nem érett a codiricálásra és hogy várjuk meg mig az élő jog történeti alapjait megismertük. De hol vannak a magyar Eichhornok és Gerberek ? Hol a magyar Beseler, Brunner és Gierke? Nem várhatunk ioo évig, mint Savigny. Elkéstünk. És igy történik, hogy a jövő század magyar magánjoga az Anefangot fogja ismerni a publiciana helyett azért, mert Németországban Bismarck idejében Gierkeék kerekedtek felül és nem Windscheidek. De nincs-e hazai történeti alapja a 681. § keresetének? Nem a «rendes birtokkeresettel» van-e itt dolgunk, melyet régibb és ujabb törvényeink említenek? Az Indokolás (ad § 681.) ilyenfélére nem hivatkozik. A Főelőadmány (IV. 571. 1.) emliti ugyan, hogy a puszta birtokra alapitott petitorius kereset «megfelel mai jogunknak)). Csakhogy ki mondja meg, hogy az a »rendes birtokper», a melyet tankönyveink az 1542 : V. és az 1802 : XXII. t.-cz.-re visszavezetnek, igazában miben áll ? És hogy az élő jog, mely a gyakorlatban kifejlődött, hogyan fest? Ki tudja igazán, hogy voltaképen mi az a «rendes birtokkereset», a melyről az 1881 : LIX. t.-cz. 6. §-a és az 1893 : XVII. t.-cz. 1. §.-a szólnak? Hiszen az osztrák irók közt is vitás a mai napig, hogy a náluk divó «ordentliche Besitzklage» alatt a publicianát, vagy pedig olyan fajta petitorius birtokkeresetet kell-e érteni, mint a milyet pl. a porosz Landrecht (I. 7. §. 184. i'v §. 34.) codifikált. Ezen a téren külföldön is még minden vitás. Nálunk pedig a Jogállam. VIII. évt. i. f. *