Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A választói reform

A VÁLASZTÓI REFORM. 37 A javaslat részletei. A 926. számú törvényjavaslat nyolcz fejezetre oszlik. A; első fejedet a választói jogosultságot és a választhatóságot tárgyalja. A második fejedet a választókerületek és a szavazókörökről tartalmaz rendelkezéseket; a választókerületeket azonban nem állapítja meg és e tekintetben egy junktimos későbbi javaslatra utal. A harmadik fejedet a központi választmány szervezetét és hatáskörét irja körül. A negyedik fejedet a választók névjegyzékének összeállítását, vezetését, kiigazitását és e körüli eljárás szabályozását tartalmazza. Nóvum a%, hogy a központi választmányok határozatai ellen előterjesztett panaszok felett a közigazgatási bíróság (és nem a kir. Curia) az elnökön kívül két tagból álló tanácsban dönt és ezek közül csak egytől kívántatik meg a bírói minősítés. És érdekes, hogy a november 15-ig felterjesztendő összes panaszokat — esetleges kiegészítések után is — a javaslat december l-ig elint éghetőnek rendeli. Az ötödik fejezet az ősválasztók megbízottainak választásáról intézkedik. Oly rendelkezések ezek, a melyek, azt hiszem, a törvényből hiányozni fognak, mert hiszem, hogy ez a romániai választói törvényben ismeretes és kissé analóg közvetett választók intézménye nálunk elfogadásra nem talál, jobban mondva, meg fogjuk a correctiót keresni és találni. A hatodik fejezet a képviselők választásának rendjét adja elő. A községenkint vagy körzetenkint való nyilt szavazást tervezi. Rendelkezései az élet tapasztalatai és a tudomány útmutatásai szerint majd módosulva jutnak a törvénytárba. A hetedik fejezet a fegyelmi felelősségről és kihágásokról tárgyal. Figyelemre méltó rendelkezések. Jogrendszerünkbe módosításokkal beilleszthetők. A nyolczadik fejezet vegyes és átmeneti intézkedéseket