Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909 / 7. szám - Az agrárius közösségek és az új telepítési törvényjavaslat. 2. r
AZ AGRÁRIUS KÖZÖSSÉGEK. 491 magánjogi szabályok törekedtek biztosítani s igy a condominium telekkönyvi megjelenési formája nem volt alkalmazható többé, hacsak némiképen is összhangban akart rendelkezni e jogszabályokkal. A «közös birtok» számára egy közös telekkönyv vagy betét nyittatik, melyben a közös birtok «egy telekkönyvi jószágtestként*) vezetendő be. Ámde ugyanennek a -((telekkönyvi jószágtest*-nek egy része, mint osztatlan illetőség az egyes jogosítottak telekkönyveiben vagy betéteiben mint helyrajzi szám nélküli telekkönyvi birtokrészlet újra bejegyzendő. Mindazonáltal az osztatlan illetőség szabályszerint a volt úrbéri birtok kiegészítő részeként jegyzendő be még akkor is, mikor többé már nem ahhoz az úrbéri birtokhoz tartozik, mely után a birtokszabályozás alkalmával kiosztatott. E szabálytól eltérőleg a felsorolt esetekben külön telekkönyvi jószágtestként is felvehető az osztatlan illetőség. (Oly személy a tulajdonos, kinek nem is volt úrbéri birtoka, különböző terhelések, eltérő jogi minőségű ingatlanok). Az osztatlan illetőség e kettős szerepe folytatódik a további szabályozás során. Noha az osztatlan illetőségek sorszámonkint telekkönyvileg külön birtokrészleteknek tekintendők és a vázrajz szerinti megoszthatóságát kivéve ((telekkönyvi birtokrészletek jogi természetével birnak», mint a közös ingatlan részei a közös telekkönyvben «a közös birtokot vagy ennek egyes részeit terhelő telki szolgalmakkal és bérleti joggal)) terhelhetők a mellett, hogy (•osztatlan illetőség» szerepűkben a külön telekkönyv vagy betétben zálogjogokkal, személyes szolgalmak bejegyzésével is terhelhetők. » Az a rendelkezés, hogy a közösség egy külön telekkönyvben vagy betétben szerepel mint kifejezője az «oszthatatlan, közös egységnek* jelentéktelen külső formává törpül azon, a condominium pro partibus indivisis jogalkatát követő szabályozásban, ugy hogy a tulajdonjogváltozások mint a megterhe-