Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 7. szám - A patronage

A PATRONAGE. 483 patronage a bűnözés veszélyeinek kitett egyének mellé áll s ezeket oly elbánásban részesiti, hogy bennük a tisztességes élet csiráinak életképességét kifejtesse. A büntetőjog a kifejlődött rosszat irtja, s legíölebb csak alkalmassá teszi a lélek talaját a jó befogadására; a patronage ellenben jót ültet s inkább csak gyomlálja a fejlődő rosszat. Vannak tehát a büntetőjognak s patronage-nak közös területei; ezeken találjuk a büntetőtörvénynyel összeütközésbe jutott egyéneket, kiket, midőn az állam már megbüntetett, a patronage-nak kell felkarolnia, nehogy újból elessenek; de van a patronage-nek különálló s a kriminalitás bozótjaival csupán határos területe is; ezen tévelyegnek azok a gyengék, kik vagv egyéni tulajdonságaiknál fogva, vagy a társadalmi viszonyok nyomása alatt úgyszólván mindig a határon botorkálnak, s bár eddig még nem léptek át a bűnösség süppedékes talajára, de ép ezért igényelnek vezetőt s támogatót. A patronage tehát felöleli nemcsak a büntetett, hanem általában a bünö~és veszélyeinek kitett jegyéneket. Hazánkban a konzervativ rabsegélyző egyesületek inkább a szűkebb felfogás felé hajlanak s a szabadulókon kivül csak a letartóztatottak családtagjait karolják fel, már a modern patronage egyesületek kiterjesztik működési körüket ezeken kivül a feltételesen elitélt, feltételes szabadságra bocsátott egyénekre, a züllésnek indult s az erkölcsi romlás veszélyének kitett gyermekekre s flatalkoruakra, a javítóintézetekből kísérletileg vagy végleg kihelyezett növendékekre stb. is, ugy hogy a fogalom gyakorlati kialakulása annak a nézetnek jegyében történik, mely szélesebb körben határol. II. A patronage végső c^élja egybeesik a büntetőjog egyik czéljával. Minden élő szervezet elsősorban arra törekszik, hogy önmagát fenntartsa s ezt egyfelől a létezés kedvező feltételeinek megszilárdításával s fejlesztésével, másfelől azáltal igyekszik elérni, hogy a feléje irányuló s életét veszélyeztető támadásokat távoltartja vagy legalább is hatályukban gyengiti. Az embernek, az emberek kisebb-nagyobb csoportjainak, a társadalomnak s