Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - Az igazságügyi rendőrség szervezése és kiképzése Magyarországon. 2. r

AZ IGAZSÁGÜGYI RENDŐRSÉG SZERVEZÉSE. hogy az első időkben a birói vizsgálat volt az előzetes eljárás általános módja. Ma a porosz államügyészek véleménye szerint a csendőrség az államügyészség legfontosabb és legjobb támasza. Nagy előnye a nagy megbízhatóság és a vidéken az alapos helyi és emberismeret. Kívánatos lenne azonban szerintök, ha a csendőrség jegyzőkönyveket vehetne fel s ha katonai és közigazgatási czélokra kevésbé vennék őket igénybe. A városi rendőrhatóságok közül az állami rendőrségeknek s a legtöbb communális rendőrségnek van bűnügyi osztálya (Kriminalabtheilung). Rendőri iskola csak kevés helyütt van. Jogászilag képzett bűnügyi hivatalnokok kivételesek és csak a nagyobb államrendőrségeknél találhatók, mint Berlin, Köln, Breslau, Frankfurt. Az államügyészség s az államrendőrség egyes előadói közötti közvetlen érintkezés nagyon kivételes s rendszerint csak a különös fontosságú ügyekben fordul elő. Ez hiány, de oka nyilván az, hogy két egymásmellé rendelt hatóságról lévén szó, súrlódások nélkül csak a rendes szolgálati ut vehető igénybe. A rendőri hatóságok alsóbb közegei ellen a panasz általános, különösen a vidéki, kisebb helyi rendőrhatóságok (községi biró, Gemeindevorsteher) ellen. Elmondhatjuk reá, hogy tout comme chez nous! Az államügyészség fegyelmi jogának a gyakorlása pedig velük szemben körülményes lévén, ez nem sokat használ. Mindjárt a bírósági szervezeti törvény életbeléptetése után folytonos volt a panasz az «Amstvorsteher»-ek részéről, hogy az államügyészségek őket túlságosan igénybe veszik a nyomozásoknál. Ennek részben az lett az eredménye , hogy a kormány az államügyészségeket inkább a csendőrséghez utasította és a belügyminister kötelességévé tette a csendőrségnek, hogy lehetőleg bő tartalmú feljelentéseket tegyenek. Másrészt az Amtsvorsteher az államügyészségek megkereséseit nem teljesítette maga és a községi bíráknak adta tovább. Erre a kormány odahatott, hogy az államügyészség megkereséseit közvetlenül a községi bírákhoz intézze, a mitől az államügyészek nyilván fáztak. Ez a jelenség teljesen hasonló ahhoz, a miként nálunk a főszolgabiráknak sikerült a nyomozásokat maguktól elterelni a községi elöljáróságokhoz. Ugyancsak egy más confiictus merült fel abból, hogy az államügyészségek túlnyomóan azokat a hivatalnokokat vették igénybe a nyomozásoknál, a kik az ő segédhivatalnokaikul jelöltettek ki s felhívásaikat közvetlenül azokhoz intézték. Ez természetes volt, mert ezek felett volt fegyelmi joguk. Erre megindultak a panaszok az illető hivatalnokok közvetlen felettes hatóságai részéről, a miatt, hogy az ő alárendeltjeikhez intézett felhívásokat s azok terjedelmét nem ismervén: az azok feletti dispositióban vannak akadályozva. Elrendeltetett, hogy a felhívások sürgős szükség esetét kivéve az illető segédhivatalnok hivatali főnöke utján küldendők. Panaszok merültek tel