Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - Az állampolgári jogviszonyok Boszniában és Herczegovinában

444 Dl KIRÁLYFI ÁRPÁD az uj terület lakosságának belépése a bekebelező állam állam­polgári kötelékébe, a másik az állampolgárságra vonatkozólag fennálló törvényes rendelkezéseknek az uj területre való al­kalmazása. Láttuk, hogy az első következmény, minthogy érvényesítéséhez megfelelő kormányzati aktus szükséges, csak akkor állhat be, ha a souverainitását kiterjesztő állam az illető területen, egyúttal a felségjogokat is önállóan gyakorolja, a másik következmény azonban nem igényelvén a kormányzó hatalom közreműködését, a souverainitás kiterjesztésének té­nyével feltétlenül beáll. Az államok gyakorlatában e két követ­kezmény általában együtt érvényesül, Bosznia és Herczegovina sajátszerű helyzete azonban e tekintetben eltérő megitélést tesz szükségessé és e két következmény különválasztását követeli meg. Boszniára és Herczegovinára vonatkozólag a jelenlegi helyzet mellett az első következmény nem érvényesülhet és Bosznia lakosságát Magyarország nem nyilváníthatja a magyar állam köte­lékébe tartozónak, a második következmény ellenben teljes mér­tékben érvényesül és ennélfogva úgy az állampolgárságról szóló 1879: L. t.-cz.-nek, valamint az Egyesült-Államokkal a kiván­dorló egyének állampolgárságának szabályozása végett kötött szerződést beczikkelyező 1871 : XLIÍI. t.-cz.-nek Boszniára és Herczegovinára megfelelő alkalmazást kell nyernie. Vegyük szemügyre már most ennek egynémely gyakorlati következményét. Bosznia területe a magyar állam területéhez tartozónak lévén tekintendő, ott a magyar állampolgárság elévülése meg nem kezdődhetik, vagyis a Bosznia és Herczegovina területén bármily hosszú ideig tartó távollét sem fogja többé a magyar állampolgárság elvesztését maga után vonni. Azokra az ott lete­lepedett magyar állampolgárokra nézve pedig, a kikre a tiz évi távollét ideje eddig még nem telt le, illetőleg a souverain jogok kiterjesztését kimondó törvény hatálybaléptéig le nem telik, az állampolgárság elévülése megszakad és az eddig folyt távollét joghatása elenyészik. A mennyiben tehát ezek pl. bizonyos állam-

Next

/
Oldalképek
Tartalom