Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - Az állampolgári jogviszonyok Boszniában és Herczegovinában

AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGVISZONYOK BOSZNIÁBAN. 439 tékű módosítását jelentené, hogy ily jogfeladás érvényességének elengedhetetlen minimális kelléke az lett volna, hogy e tekintetben minden kétséget kizáró akaratnyilvánítás, azaz az 1867:11. t.-cz. 3. §-ának hatályon kívül helyezése iránt kifejezett és határozott rendelkezés történjék. Már pedig az 1880: VI. t.-cz. 5. ij-ának szövegében, de még a törvény előkészitése során, valamint a képviselőházi tárgyalások alkalmával, még csak emlités sem történt arról, hogy Magyarország-a maga régi jogaiból bármit is hajlandó lett volna feláldozni. Az 1880: VI. t.-cz. külömben is egy közös külügyet szabályozó törvény, melynek minden egyes rendelkezése a paritásnak megfelelően formuláztatott. Egy közös külügyi törvénynek valamely homályosan szövegezett szakasza természetszerűleg nem foszthat meg hatályától, külön kifejezett kijelentés nélkül egy, évszázadok óta állandóan fenntartott és a jövőre is kiható erővel ismételten megerősített alkotmánybiztositékot. Az 1880: VI. t.-cz. 5. §-a éppen ugy nem derogált az 1867: II. t.-cz. 3. §-ának, a mint viszont nem derogálna trónváltozás esetén egy ujabb királyi hitlevélnek az 1867:11. t.-cz. 3. §-ával azonos pontja az 1880: VI. t.-cz. rendelkezéseinek. Az 1880: VI. t.-cz. 5, §-a és az 1867:11. t.-cz. 3. §-a tehát egymás mellett megállhatnak, egymás érvényesülését ki nem zárják. Vagyis az 1880: VI. t.-cz. hatályban tartása sem akadályozhatja Magyarországot abban, hogy a Boszniával való közjogi kapcsolat helyreállítását kimondja, a mint viszont a szent korona souverainitásának Boszniára való kiterjesztése sem zárja ki a tényleges közös uralom további fenntartását. Az 1880: VI. t.-cz. 5. §-a ekként egyáltalán nem csorbitotta a hitlevélbeli igéret kötelező erejét. Hogy nálunk az annexio előtt sem értelmezték másképen e törvényeket, azt igazolja Wekerle miniszterelnöknek a képviselőház 1907. július 3-iki ülésén tett nyilatkozata, mely szerint: «Mi Boszniára és Herczegovinára a magyar szent korona jogán tarthatunk igényt, a magyar szent korona jogán gyöke-