Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909 / 6. szám - Az állampolgári jogviszonyok Boszniában és Herczegovinában
432 Dí KIRÁLYFI ÁRPAD chia dominiumának, sem pedig Ausztria és Magyarország condominiumának nem lesz tekinthető, Ausztriával voltaképen egyáltalában semmi/éle államjogi kapcsolatba sem kerül. A két állam ellentétes jogi álláspontja nyújtja tehát a garancziáját annak, hogy Bosznia nem válhatik Magyarország és Ausztria közös birtokává. Ha azonban a két állam jogi álláspontjától elvontan, a nemzetközi jog általános nézőpontjából szemléljük Bosznia jogi helyzetét, akkor, — mivel az sem a monarchia dominiumának, sem a két állam közös birtokának nem minősíthető, — e viszony jogi természetének megállapítása tekintetében nem juthatunk positiv eredményre. Ennélfogva Bosznia területét, minthogy arra az érdekelt államok egyike a maga exclusiv jogát reklamálja, másika pedig condominium létesítése iránt támaszt igényt, a nemzetközi jog szempontjából a jelenlegi helyzet mellett vitás területnek kellene tekinteni, mely a vitás jogviszony rendezéséig a két állam tényleges közös uralma alatt áll, a nélkül azonban, hogy ez a provizórius kapcsolat a létező államalakulatok kategóriáinak valamelyikébe beilleszthető volna. De az is, a ki a nemzetközi jog szemüvegén át nézi a mai helyzetet, kénytelen lesz elismerni, hogy a jogvita csakis az erősebb jogalap értelmében lesz eldönthető, tehát a souverainitás kérdése csakis Magyarország nagyobb jogának érvényesülésével nyerhet jogszerű megoldást. Nézzük már most, hogy ez az irreguláris és a gyakorlatban egyedül álló alakulat, — Magyarországnak a tényleges közös birtoklással terhelt souverainitása Bosznia felett, — az állampolgári jogviszonyok szempontjából minő következmények kel jár. Az 1880: VI. t.-cz. hatályának meghosszabbításánál fogva a helyzet az lesz, hogy noha Boszniát jog szerint a szent korona souverainitása alatt álló területnek kell tekintenünk, tényleg az államhatalomból folyó jogokat a magyar állam ez idő szerint