Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Bírói szervezeti és hatásköri kérdések

8 DE WLASSICS GYULA törvény is nagy munkatöbbletet eredményezett. Minden új jogszabálynak ez természetes következménye, és pedig minél hézagosabbak vagy homályosabbak a jogszabályok : annál több panasznak nyit tág kaput. Az állami és törvényhatósági tisztviselők (1904: I. és X. t.-cz.), a községi és körjegyzők (1904 : XI. t.-cz. í, az állami tanitók, a nem állami tanitók (1907: XXVI. és XXVII. t.-cz.) uj fizetés rendezése rendkívül sok közigazgatási perre adott okot. A nyugdijviszonosságról (1907: LIX. t.-cz.), a birói és ügyészi szervezet módosításáról (1908: VI. t.-cz.) és a közegészségi törvény módosításáról (1908: XXXVIII. t.-cz.) szóló törvény előreláthatólag sok panasznak lesz alapja. Köztudomású már, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat a képviselő választói névjegyzékek elleni panaszok elbírálását szintén a közigazgatási bíróság hatásköréhez utalja, mely záros határidőkhöz kötve rendkívüli munkatöbbletet jelent. A Curiának eddigi elfoglaltsága a névjegyzékek judicaturájára nézve mértékadó alig lehet. A régi választói törvény a választói minősités tekintetében sokkal egyszerűbb. A választók száma is sokkal csekélyebb, hisz az uj választási törvényjavaslat a választók számát egy csapásra 150%-kai emeli. Ma tehát senkisem tudja kiszámítani, hogy általános választói jog mellett, midőn a többes szavazattal felruházandó választók (1*084.058) az összes választóknak (2*618.501) 4r4%-át teszik, a többes szavazatok ellenben (2.385.907) az összes szavazatoknak (3.620.350) 60.9%-ára fognak rúgni, és midőn az egyes, kettős és hármas szavazat bonyolult feltételeit kell megítélni : mindez a választói névjegyzékek ellen emelt panaszok fölülbirálásában minő munkaterhét fog a közigazgatási biróságra róni. Itt megjegyzem, hogy ha már a névjegyzékké fölötti biráskodás a közigazgatási biróság elé utaltatik is, a magam részéről már csak azért is helyeslem az igazságügyministernek azt