Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909 / 1. szám - Bírói szervezeti és hatásköri kérdések
BÍRÓI SZERVEZETI ÉS HATÁSKÖRI KÉRDÉSEK. biróság hatáskörét. Ez bizonyos feltételek mellett csak helyes, mert bírói védelem alatt kellene sok közigazgatási ügynek állania, melyekre az ma kiterjesztve nincs. De a kiterjesztéskor gondoskodni kell arról is, hogy a teherszaporulattal arányban álljon a munkabirás lehetősége. Arról talán majd egy más alkalommal fogok bővebben beszélni, hogy helyes-e az elsőfokú közigazgatási biróság szervezése nélkül az 1896 : XXVI. t.-cz. alapján szervezett, tehát az egy és érdemben döntő közigazgatási bíróságnak hatáskörét nagy mérvben kiterjeszteni ? Most csak annyit jegyzek meg, hogy igen sok okból én semmiféle legfelső bírósági szervezetet helyesnek nem tartok, mely túlsók bírót igényel. Az a perjog, az az eljárási rend a helyes, mely inkább kevés, mint túlsók legfőbb birót igényel, és a birót még sem terheli túl. Akkor lehet első rangú jogászi erőket alkalmazni a legfelső bírói fokon és ekkor valósithatja meg az állam a legfelsőbb biró tudásához, bölcseségéhez és tekintélyéhez fűzött nagy erkölcsi érdekeket. Már pedig ha az elsőfokú biróság szervezése nélkül a törvényhozás a mai, tehát az egyfokú érdemben itélő közigazgatási bírósághoz utalná azt a sok «contentiosus közigazgatási »> ügyet, melyek logikailag előbb-utóbb birói védelem alá helyezendők: akkor e nagymérvű hatásköri kiterjesztésnek egy monstruosus nagy és igen drága biróság lenne az eredménye. Még 1906-ban a belügyminiszter elé terjesztett egyik hivatalos véleményemben erről a kérdésről igy nyilatkoztam: «Az 1896: XXVI. t.-cz. alapján szervezett közigazgatási biróság hatáskörének nagyobb mérvű kiterjesztése elé akadályul szolgál a közigazgatási biróság mai szervezete, mert egyfelől csak egyetlen biróságból áll és másfelől teljes, tehát reformatorius, revizionalis és cassatorius jogkörrel is birván, az egész tény- és az egész jogkérdés fölött ítél. Sőt az activ közigazgatási eljárásban elő nem forduló új ténykörülmények megállapításába is bocsátkozhatik. A hol igy van szervezve a közigazga1*
