Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - A németbirodalmi bünvádi eljárás javaslata; (Második közlemény)

KÜLFÖLDI JOGÉLET. l57 idő után intéztetett el, a mikor már a letartóztatott egyén szempontjából semmi jelentősével sem brrt. A vizsgálati fogság és a letartóztatásra vonatkozóan a további szabályok: a A vizsgálati fogság mindig irásba foglalt határozatban rendelendő el, az előzetes letartóztatás a dolog természeténél fogva e nélkül is foganatosítható. A határozatban a delictumot és a terhelő körülményeket fel kell sorolni. b) Terhelt a letartóztatás után lehetőleg azonnal kihallgatandó. c) Minthogy a letartóztatásnak a czélja csak az, hogy a terhelt meg ne szökjék, illetőleg, hogy az igazság megállapítását ne hiúsítsa meg, a letartóztatás a lehető kímélettel foganatosítandó. d Ha a letartóztatás csak szökési gyanú alapján történt, a terhelt biztosíték adása mellett igényelheti szabadlábrahelyezését. A biztosíték öszszege és elrendelése kizárólag a bíróság belátásától függ. ej Helyhezkötöttség alapján is mellőzhető a letartóztatás, valamint ha salvus conductusa van a terheltnek. fj Ha a vizsgálati fogság a vizsgálat folyamától, illetőleg az ellene tett kifogások, avagy felíölyamodás elutasításától kezdve két hónapig már tartott, akkor a vizsgálóbíró jelentése alapján a bíróság a vizsgálati fogság további tartama kérdésében határozni köteles és ujabbi két hó eltelte után újból. Az előzetes letartóztatás pedig négy hét, kihágások esetében pedig két hét után megszüntetendő, ha ez ideig a közvádló vádat nem emelt ; inditványi delictumoknál pedig, egy hét elteltével, ha ennyi idő alatt indítványt nem tettek. gj Különben pedig megszüntetendő a letartóztatás, ha ennek oka megszűnt, ha a terheltet felmentették vagy ellene az eljárást megszüntették. hj Tettenérés esetén bárki letartóztathatja a tettenértet, azonban köteles őt a lehető legrövidebb idő alatt a legközelebbi bíróságnak átadni, vagy a hatóságot erről értesíteni. A letartóztatott kihallgatandó, a melynek eredményéhez képest a bíróság tovább intézkedik. IV. A\ általános rés\ utolsó (p-ik) fejezete a védelemről s\ói A javaslat ugy anyagi, mint alaki védelmet ismer. Az anyagi védelmet codifikálja a javaslat, a mikor az ügyészségnek kötelességévé teszi, hogy nemcsak a terhelt ellen, hanem a terhelt javára szóló mentőkörülmények és bizonyítékok megállapításáról is gondoskodni köteles (javaslat 163. §.). És ismét ott is, a hol kimondja (301. §.), hogy az ügyészség jogorvoslatokkal a vádlott javára is élhet. A bíróság részéről gyakorolható anyagi védelemről intézkedik a javaslat ott, a hol a vizsgálóbírónak feladatává teszi, hogy nemcsak a terhelő, hanem a mentőkörülményeket és főleg azokat a bizonyítékokat is meg kell állapítania, a melyek pusztulásnak vannak kitéve (188. §.). Az alaki védelmet, mint különálló jogkört, a melyből folyó jogokat