Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Biróságaink magánjogi gyakorlata 1908-ban

BÍRÓI GYAKORLA I . a nyilatkozatot tevő személy bármely okból nem-e volt képtelen arra, hogy értelmesen cselekedjék. Akár születésénél fogva hülye valaki, akár elme­betegség symptomájaként vagy más betegség kövekezményeként (agylágyulás) jelentkezik a gyengeelméjűség : rászolgált arra, hogy a társadalmat felment­sük az ily állapotban tett rendelkezések respektálása alól. Pedig más, sokkal kevésbbé rikitó esetben a bíróságok nem késtek a festitutio in integrum-mal A kiskorú, a ki hivatalnok volt, a saját keresményéből sorsjegyet vett. A sorsjegyre esett 9000 K.-s nyereményről vita támadván, a kiskorú 4000 koronában egyezett ki a sorsjegy eladójával. Az egyezséget az elsőbiróság érvényesnek tekinti az 1877: XX. t.-cz. 5. §-a alapján, mely szerint kis­korúak, kik életük 14. évét betöltötték, szabadon rendelkezhetnek arról, a mit szolgálatuk és munkájuk által szereznek. A felsőbiróságok * érvény­telennek nyilványitják az egyezséget, «mert a törvénynek minden kivételes rendelkezése szorosan lévén magyarázandó, az 1877 : XX. t.-cz. 3. Jí-ának -— mint ilyen kivételes rendelkezésnek — az értelmét sem lehet ennélfogva tágítani, már pedig e törvényhely szerint az önmagukat fenntartó, 14 évet betöltött kiskorúak szabadon csak arról rendelkeznek, a mit szolgálatuk és munkájuk által szereznek ; az pedig kétségtelen, hogy a kiskorú által, habár keresményéből vett sorsjegyre esett nyeremény nem eredménye a kiskorú munkájának vagy szolgálatának s az ilyen véletlen szerencse utján nyert vagyon felett a kiskorút a jelzett törvényszakasz alapján a rendel­kezési jog meg nem illeti». Hol kezdjük a kritikát : A kérdés eldöntése azon az alapon, hogy a kivételes rendelkezés szorosan magyarázandó, már önmagában is semmit­mondó. Miért kivételes ez a rendelkezés? Kivétel az, hogy a 14. évét betöltött egyénnek önálló keresete van ? Megnézte a Curia a statisztikát s azt látta, hogy Magyarországon 24 éves korukon tul szoktak az emberek kenyérkeresethez fogni r Vagy talán az a kivétel, hogy az ember rendel­kezhetik azzal, a mit a munkájával keres r Ez állana, ha a szabály ez volna, hogy nem rendelkezhetik a keresményével. Ámde a szabály épen ennek az ellenkezője. — Hagyjuk azonban ezt az argumentumot, mely rendszerint csalhatatlan jele annak, hogy — nem tudunk jobbat.** A peculium, mint a kiskorú saját rendelkezése alatt álló javak összesége, a vagyon minden jogi attribútumával rendelkezik, mert külön és önálló czél a'att áll : a pecu­lium czélj'tt a kiskorú szabad tetszése határozza meg a jog korlátai közt, ellentétben az ő többi vagyonával, a melynek czélját maga a törvény a kiskorú eltartásában, nevelésében állapítja meg. A vagyon mint jogi kathe­goria a maga jogi hatásait többféle irányban érezteti; a mi esetünkben annak az a hatása fontos, hogy a subrogalio elve érvényesül, a mely abban áll^ * C. 1908 szcpt. 11. 2;. V. sz. »* Erre táma-zkodik Grossclimicd is, Fejezetek II. k. 907. I. 17. i alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom