Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909 / 2. szám - Vázlatok a magyar közigazgatás történetéből. 2. r
VÁZLATOK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETÉBŐL. Irta: THALLÓCZY LAJOS. (Második közlemény*;. i. A magyar kancsellária 1526—1690. Mint az előzményekből kitűnik, közkormányzatunknak 1690-ig terjedő részletes képét csak akkor adhatnók. ha a történelem világánál összeállitanók azokat a sajnos csak gyér adatokat, a melyek az egyes változásokra világot vetnek. Ha eltekintünk a pénzügyi kezeléstől, mely 1527 óta a magvar kamara hatóságához tartozott és a melynek viszonylag rendes működése a többi kormányzati szervétől gyakran előnyösen különbözött, szemünk egy 1527-diki kísérleten akad meg. A magyar (és az akkor még önálló csehi közigazgatási legfőbb funkcziókat az u. n. udvari tanácsban, Hofrathban egyesitették akkép, hogy melléje magyar udvari tanácsosokat rendeltek, még 1 $ 37-ben is emiitik a nevöket e tanácsban. A kísérlet azonban rövid keletű volt, egyfelől azért, mert az akkori országgyűlések az ország szabadságait mindig hangoztatták, másfelől, mert a tervet a teljesen elütő viszonyoknál fogva Magyarországot illetőleg megvalósítani nem is lehetett. Az ország kormányzata így a Pozsonyban székelő királyi tanács feladata lőn, melvnek feje vagy a nádor, vagy nemlétében a királyi helytartó. Mellette királyi tanácsosok működnek, kik jobbára zászlós urak voltak. E zászlósok már I. Mátyás óta közjogi jellegű kormány közege*• Előző közleményt 1. Jogállam 1909. 14. oldal. Jogillam. VIII. ívf. 2. t". 6