Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 9. szám - A kölcsönszerződés az uzsorajavaslatban és a magánjogi tervezetben. 1. [r.]

674 Dr ALMÁSI ANTAL Ha az alábbiak igazak, ugy annak épen ellenkezője állt be, ugy a hitelnyújtás előfeltételei, tényállása és ennek folytán joghatása is más a javaslatban, a Tervezetben és némikép egyegy mai törvényünkben is. 1. A magánjogi Tervezet a kölcsönszerződést — a hitelezés eme leggyakoribb fajtáját — nem a felek puszta megegyezésének tekinti; szerinte e szerződés nem a visszaszolgáltatás puszta Ígéreténél fogva szüli a kölcsönkötelmet. Az Indokolás ugy véli, hogy a visszatérités oka a kölcsönkapottként visszaszolgáltatandó dolog megkapásának külső reális tényéhez fűződő megegyezés és illetőleg a visszaszolgáltatásnak e tényéhez kapcsolódó, vele és benne nyilatkozó ígérete. (Indokolás IV. kötet 1. lap.) Alább egy más igen fontos vonatkozásban lesz alkalmam e fejtegetésekre és a Főelőadmánynak azokkal szemben elfoglalt álláspontjára kitérnem. Itt azért emelem ki, mert belőlük folyik amaz az Indokolás (i. h. 2. 1.) által amúgy is hangsúlyozott felfogás, hogy tudniillik a Tervezet kölcsönszerződése nem kölcsönös, kétoldalú viszonos szerződés, hanem szigorúan egyoldalú realszerződés és az ujabb jogfejlődés értelmében (?) a szerződések egy specifikus faja. Szóval, ha a kölcsönszerződés cselekvőképességi fokát kutatjuk, ugy mindjárt a legfelsőbbek felé tekintgessünk, mert hiszen a kölcsönvevő szempontjából a vázoltak szerint a kölcsön ridegen terhes szerződést képez. A Tervezet 916. és következő szakaszai világában tehát a kölcsönt saját személyében és hatályosan csakis a teljes cselekvő képességű egyén ' kötheti, nem önjogu pedig pusztán a törvényes képviselő hozzájárulásával. A Javaslat a kölcsönvevő személyi képességéről egyenesen nem szól ugyan, azonban abból, hogy a kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyén ellen elkövetett uzsorásügyletet bűntettnek minősiti (2. §. [. pont), hogy ezeket tehát eo magis magánjogi aspectusból is uzsorának tekinti, azt kell követkéz-