Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 9. szám - Az alkohol mint bűnszerző

AZ ALKOHOL MINT BÜNSZERZŐ. 6-1 szerek és élvezeti czikkek fogyasztásánál vethető fel. Az alkohol azonban méreg, ép ugy mint az ópium, és egy méreg mint orvosszer megfelelő adagolásban használhat, helytelenül alkalmazva pedig árthat. A mértékletesség és mértéktelenség fogaimai sem mérgekkel, sem orvosságokkal nem hozhatók kapcsolatba. Mint élvezeti czikk, a szeszes ital csak árthat a psychének. Kellemes hatása az agyvelő részleges bénulása utján jön létre. Ez pedig mindenesetre ártalmas. A szeszt illetőleg tehát csak az lehet a kérdés: inni vagy nem inni? Közép fok nincs. Mikép küzdjünk tehát egy ellenség ellen, kinek ereje egyenes arányban növekszik támadóinak számával ? Ugyanazon az uton, mint az emberiség egyéb vágyai vagy ösztönei ellen, melyek antisociális módon nyilvánulnak. Mindegyik ösztönnek meg van a maga természetszerű jogosultsága és mindegyikkel meg lehet alkudni erkölcsi alapon. Egyetlen ösztönt sem birunk kiirtani. Mindegyik szervesen összefügg az emberi természettel, azzal együtt jelentkezik és csak azzal együtt szűnik meg. Gyökerében még a fenyegetés és félelem sem érinti. Felkelti ugyan az emberben a bekövetkező baj és büntetés képzetét, de egyúttal indokot teremt a törvény kijátszására és az ösztön titkos kielégítésére. Az ösztönökhöz és vágyakhoz csak közvetett és kerülő uton tudunk hozzáférni. Valamint az állattal közös nemi ösztönt a szerelem és házasság medrébe tereltük, ugy a mámornak sodrát sem lehet feltartóztatni, hanem csak szabályozni. A mámor vágyát kétféle módon lehet kielégíteni. Vagy szeszbe fullasztani az értelmet és homályba borítva a valóságát, felfüggeszteni annak helyreigazító hatását, s ily módon a nagyság, a korlátlanság, a szabadság, a boldogság illusióit mesterségesen felkelteni. Vagy pedig tul az értelem országán az érzelmek világában, a szép kultuszában, a művészeti élvezetben nem azt keresni, a mi hasznos és czélszerü, nem azt, a mi előre visz, hanem azt, a mi gyönyörködtet, a mi elragad, a mi lelkesít, vagy a szórakozás különböző módjaival, habár csak rövid időre a munkaembert kifogni a hivatás és mindennapiság hámjából.