Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 9. szám - Az alkohol mint bűnszerző

óóo D? BAUMGARTEN IZIDOR terület, az emberek sürübb és gyakoribb érintkezése felszabadit bűnös hajlamokat és a technika haladása megkönnyíti azok kielégítését: de másfelől nem lehet kétségbevonni, hogy a criminalitás fokozatos fejlődése egy bizonyos irányban súlyos társadalmi kórságnak jelensége, és hogy azoknak a bűntetteknek szaporodása, melyek ellen már az állami együttlét kezdetleges alakjaiban is erélyes harczot folytatott, mindig visszaesést jelez az emberiség fejlődési történetében. Ha tehát a nemzetközi statisztika megbizható adatai kétségtelenné teszik, hogy az utolsó huszonöt esztendő alatt a legtöbb culturállamokban az élet, a testi épség, a szemérem, a hatóság elleni büntettek skálája, melyek rendszerint erőszakos, fékevesztett ösztönök vad kitörésére vezethetők vissza, hol nagyobb, hol kisebb szökésekben, de legalább is lépésrőllépésre emelkedik; ha e szomorú tény kapcsolatban a közjólét terjedésével, az alsó osztályok nagyobb részesedésével a földi javak megoszlásában és a munkásosztály magasabb standard of life-jével jelentkezik; ha ugyanakkor, midőn a szellemi műveltség terjed és az irni-olvasni nem tudók száma egyre fogy és majdnem teljesen elenyészik, a erkölcsi vadság és az öröm helyre nem hozható károk okozásában, különösen az alsóbb osztályokban, egyre nő és egyre terjed: akkor a társas együttlét feltételeit megfigyelő tudománynak nem képzelhető nemesebb feladata, mint ez ép oly megdöbbentő mint megalázó tény okainak kifürkészése, és nincs nagyobb mulasztási bűn, mint akár az állam, akár a társadalom, akár a közigazgatás passiv magatartása egy baj elterjedésével szemben, mely a jelen szégyenéből, könnyen válhatik a jövő átkává. Nem a modern technika vívmányai, melyek nagyobb megerőltetés nélkül könnyen átültethetők kevésbbé mivelt országokba is; nem a közlekedés könnyűsége, mely a jó és rossz csiráit egyaránt terjeszti; nem az anyagi jólét, mely csak a hidat képezheti magasabb értékek elsajátítására: a cultura egyedüli fokmérője az az érzékenység, melylyel a társadalmilag erő-