Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Külföldi kereskedelmi társaságok jogi helyuzete Magyarországon

640 Dl BAUMGARTEN NÁNDOR áll a jogi személyekre és társaságokra is, előbbiek; üzletvezetőt tartoznak kijelölni, mig utóbbiakat a társaság szervezeténél fogva arra hivatott közeg képviseli. De nemcsak külföldiek alapithatnak kereskedelmi társaságokat, hanem már külföldön létező kereskedelmi társaságok is fióktelepet létesíthetnek Magyarországon. Mivel pedig kereskedelmi törvényünk értelmében ugy a kereskedők, mint a kereskedelmi társaságok czégüket annál az törvényszéknél, melynek kerületében kereskedelmi telepük létezik, ismételt birság terhe alatt bejegyeztetni tartoznak, ez a kötelezettség a külföldi kereskedők és kereskedelmi társaságok magyarországi fióktelepeit is terheli. Mivel pedig vannak országok, melyek a czégbejegyzési kényszert ily terjedelemben nem ismerik,* előfordulhat, hogy valamely külföldön be sem jegyzett társaság fióktelepe bejegyzendő lesz, mely esetben természetesen a külföldi czégbejegyzés helyett a külföldön való, az ottani jogszabályoknak megfelelő fennállás és működés lesz igazolandó. A külíöldi fióktelep bejegyzését illetőleg joggyakorlatunk (bpesti tábla 3040/1904) a külföldi főtelepre vonatkozó jogszabályokat alkalmazza., még akkor is, ha ezek kereskedelmi jogunk szabályaitól eltérnek, kivéve, ha a bejegyzés hazai tiltó törvénybe ütköznék.** * így pl. Anglia a belajstromozási kényszert csakis legújabban, 1907 augusztus 28-iki törvényében és pusztán a külföldi társaságokra irja elő. L. Journal de droit international privé. 1908. évf. 617. lap. ** így P- °- na a czégvalódiság elvébe ütköznének, vagy ha már létező hazai kereskedelmi társaság már megszerzett czégjogait sértenék. Hasonlókép akadálya volna a bejegyzésnek, ha a társaság cqélja ütköznék hazai tiltó törvénybe. A hazai tiltó törvény abból a szempontból is tekintetbe jöhet, midőn valamely hazánkban be nem fogadott szerzetesrend kivan kereskedelmi üzletet folytatni. Itt különböztetnünk kell a szerint, a mint ez az üzlet egy külföldi, már fennálló és bejegyzett kereskedelmi czég fióktelepe vagy pedig újonnan alakítandó hazai telep képében jelentkezik. Előbbi esetben bíróságaink pusztán a külföldi bejegyzés tényét vizsgálhatják és ha ez az oltani törvények szerint szabályszerű, ugy a bejegyzést hazánkban sem tagadhatják meg, mert hiszen a külföldi kereskedő belföldi fióktelepe szempontjából a külföldi törvények alkalmazandók. Ha ellenben a hazai telepről lesz szó, akkor a kereskedői minőséget magát is a hazai törvény szempontjából kell vizsgálnunk és ha ez a hazai tiltó törvényekkel összeütköznék, a bejegyzés épen a kereskedői minőség hiánya okából nem teljesíthető.