Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - A magyar nemzetközi magánjog

A MAGYAR NEMZETKÖZI MAGÁNJOG. 637 állam jogának vetik alá, mely a különbözeti ügyleteket érvényesnek tekinti. A szokásos és fentebb emiitett ellenvetés a íranczia rendszer ellen azonban nem helyes. Habár igaz az, hogy a feleknek akarata nincsen hivatva a szerződéses akarat korlátait meghatározni, mégis téves az ellenvetés, mert erre az eredményre a rendszer nem vezet. Altalános szabálya ugyanis minden nemzetközi magánjognak az, hogy a külföldi jog nem alkalmazható, ha alkalmazása hazai tiltó törvénybe ütközik. Ha tehát a felek oly jog alkalmazásában egyeznek meg, a mely jog intézkedései hazai tiltó törvénybe ütköznek, ugy e külföldi jog helyett a hazai jog fog alkalmaztatni. Visszatérve a már emiitett példára, azt kell állítani, hogy a differencziális ügyletek érvénytelenek, habár idegen jog alkalmazása lett is kikötve, mert ezek az ügyletek abban az államban, hol a törvény az ily fajta ügyleteket érvényteleneknek tekinti, tiltó törvénybe ütköznek. A franczia rendszer tehát végeredményben oda vezet, hogy a felek akarata, illetőleg a biró által meghatározott jog alkalmazását az u. n. clause de l'ordre public mitigálja. A franczia rendszernek előnye viszont az, hogy igen alkalmazkodik a felek akaratához, és lehetőség szerint a felek szerződését ama jog alapján értelmezi, a mely jogra a íelek gondoltak, a mely joghoz a felek alkalmazkodni akartak. Ezzel szemben a német rendszer egyrészt oly esetekben, midőn a szerződésben több és különböző államterületen fekvő teljesítési hely van kikötve, nehézségekre vezet, másrészt a felek akaratára nincs tekintettel ez a körülmény az u. n. interpretationalis szabályoknál gyakran méltánytalanságokra vezet. Czélszerünek tartom tehát azt a rendszert, mely szerint a szerződések érvényessége (természetesen eltekintve a szerződéskötési képességtől) annak az államnak a joga szerint birálandó el, mely jognak a felek magukat alávetni akarták, kivévén természetesen azt az esetet, ha az alkalmazandó jog hazai tiltó törvénybe ütközik. Ez a megszoritás, melyet fentebb láttunk, azonban nemcsak