Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 1. szám - Biztosításjogi koczkázat
DE BECK HUGÓ BIZTOSITÁSJOGI KOCZKÁZAT. Irta : Dr. BECK HUGÓ. A biztositónak az ügylet megkötésekor mindazokat a körülményeket kell ismernie, a melyek a biztosítás elvállalására fontossággal birnak, mert ezeknek teljes ismerete és egybevetése nélkül nincs módjában az elvállalandó koczkázatot kellően mérlegelni és e mérlegelés alapján a szükséges számításokat megalkotni. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a biztositott az ügylet megkötésekor a biztositás elvállalására fontos körülményeket a biztositóval közölni tartozik. Ha a biztositott ezt a kötelességét megszegi, a biztosító a szerződés érvényességét megtámadhatja (Kt. 474. és 475. §-ai.). Megtámadhatja pedig nemcsak akkor, ha oly fontos körülmények hallgattattak el, a melyeknek ismerete melletfa biztosító az ügyletet egyáltalán meg nem kötötte volna, hanem akkor is, ha az elhallgatott fontos körülmények ismerete esetén az ügylet hasonló feltételek mellett létre nem jött volna. És ez természetes is, mert a kereskedelmi törvénynek az ügylet megtámadhatóságára vonatkozó az a rendelkezése, hogy az ügylet megkötésekor a biztositás elvállalására fontos körülmények közlendők, abban találja indokát, hogy ezeket a körülményeket a biztosító a valódi tényállás mellett ismerje, mert ez az ismerete szolgál alapjául annak az elhatározásának, hogy vállalkozzék-e az ügylet megkötésére. Ha már most kétségtelen, hogy a biztosító az ügyletet megtámadhatja akkor, ha az elhallgatott lényeges körülmények ismerete mellett azt meg nem kötötte volna, akkor kétségtelen az is, hogy az ügyletet abban az esetben is jogosult megtámadni, ha azt az ügyletet, a melyet megkötött, nem ugyanazon feltételek mellett kötötte volna meg, mert a megkötött ügylet úgy a mint létrejött, nem jött volna létre. Az ügyletkötés szempontjából az eredmény ugyanaz, akár
