Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - A magyar jogról

A MAGYAR JOGRÓL. kereskedelmi jog megalkotását sürgette ; mert ámbár a magyar törvényhozás már 1840-ben alkotott többrendbeli törvényt a kereskedelmi ügyekre nézve, beleértve a váltó- és csődjogot s ezek az akkori viszonyok közt nagy haladást képviseltek, az ujabb európai törvényhozásoknak s a kereskedelmi forgalom emekedésének már nem feleltek meg, a mihez hozzájárult, hogy azok a törvények nem a magyar korona egész területén voltak érvényesek, a mi sok összeütközésre és egyenlőtlenségre veze­tett. Gondos előkészítés alapján 18715-ben már létre is jött az uj kereskedelmi- s 1876-ban az uj váltótörvény, mindkettő az akkori európai törvényhozás és jogtudomány figyelembe véte­lével, főleg azonban az I8ÓI. évi általános német-, illetve azzal azonos oszrrák kertskedelmi törvénykönyv s az 1847. évi német, illetve osztrák váltórendszabály mintájára, melyeket nemcsak azért kellett követnünk, mert mint legújabb és legtökéletesebb törvényhozási alkotások voltak elismerve, hanem mert a német és osztrák kereskedelmi világgal álltunk legsűrűbb összekötte­tésben. Kiegészítette e két törvényt 1881-ben egy uj csődtör­vény, mely lényegesen javította a hitelezők helyzetét a köny­nyelmü vagy rosszhiszemű adósokkal szemben; viszont szüksé­gesnek mutatkozott a hitelezői visszaélések ellen is megfelelő védelmet nyújtani, a mi a túlzott kamatkikötések és uzsora­üzelmek megszorítása és megtorlása s némely egyéb ügyleti korlátozás, pl. az u. n. részletügylet megrendszabályozása, által történt. E tekintetben azonban még további intézkedések mutat­koznak szükségeseknek, melyek részben már a megvalósítás előtt állanak, részben még előkészítendők s a kereskedelmi törvény gyökeres revíziójáig fognak terjedni. Parlamenti tárgya­lás előtt áll az 1883. évi uzsoratörvény szigorítására s a csalárd üzletátruházások megakadályozására irányuló javaslat; a közép­európai hözgazdasági egyesületek képviselői által a mult évben Budapesten tartott konferenczián elfogadott s Ausztriában és Németországban már szentesitett elvek alapján készült csekk­törvényjavaslat. Előadói javaslatok vannak továbbá a szövetke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom