Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

588 MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA VISZONYA. jogi személyiségének nem csak önállóan lehet, hanem kell is fellépnie, mert ezekre vonatkozóan nem áll szövetségben Ausztriával, s igy közös eljárásukat jogilag meg sem lehetne construálni, kivéve, ha bizonyos ad hoc kötött szerződések alapján járnak el. Tényleg némely, e kategóriába tartozó szerződést «Ausztria-Magyarországi* együtt kötött, de ez csupán figyelem hiányából történt, s nem valószinü, hogy az eset megismétlődjék. A gyakorlatban nehézségekkel járhat pontos határvonalat húzni ama ügyek közt, melyekben Magyarország mint közjogi személyiség önállóan jár el, s azok közt, melyekben, mig a jelenlegi törvény hatályban van, csak Ausztriával kapcsolatban léphet fel; de jogilag e megkülönböztetés fennáll, s Magyarország több nemzetközi szerződésnél, melyeket függetlenül kötött meg, élt is vele, s azokban az esetekben is, melyekben együttesen kell eljárnia, ez nem egy birodalom eljárása (a mely nem bir alappal, s semmiféle működésre nem lehet képes./, hanem kettőnek az együttes eljárása. így bizonyos ügyekben a két állam közös eljárásra lévén kötelezve, szövetségük egy nagyhatalmat alkot; mert hisz mi egyéb a hatalom, mint a működésnek, a mi esetünkben az együttműködésnek a lehetősége? De nem szükséges ezt a nagyhatalmat saját jogi személyiséggel felruházni; az a ténykörülmény, hogy két államszemélyiségnek arra irányuló állandó kötelezettségét képviseli, hogy a béke és háború kérdéseiben együttesen járjanak el, minden elméleti és gyakorlati kívánalmat kielégít. Most már világosan láthatjuk a Magyarország jogi helyzetére vonatkozó, általánosan uralkodó téves nézeteknek a főforrását. Államunk rendesen Ausztriával közös nemzetközi fellépéssel jelenik meg; vele közös külképviselete van; e tények maguk alkalmasak téves benyomás keltésére, a mit csak ugy lehetne megakadályozni, ha ez együttes fellépés és közös képviselet formái világosan jeleznék, a mint kellene is, a kétféle államhatalmat, melyek, bár közösen járnak el, külön-külön saját személyiséggel birnak.