Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA VISZONYA. 58. nemzet souverainitásának, melynek a jelzett fontos időpontig való megőrzését már láttuk, megszűnését vagy megcsonkítását tartalmazzák-e ? Hogy a szó politikai értelmében két oly nemzet közt, a melyek bizonyos ügyekben kénytelenek közösen cselekedni, s ez egyöntetű cselekvés biztositására intézményeket is alkottak, bizonyos kapcsolat van, az egészen világos, ily értelemben csakugyan van is kölcsönös függés Magyarország és Ausztria közt; van is egy nagy pártunk, mely még ezt is kifogásolja, s ez okból függetlenséginek mondja magát. De a kérdésnek ezzel a politikai oldalával ehelyütt nincs dolgom. Két egyenrangú félnek egymás szabad akaratán alapuló, egymástól való kölcsönös függősége nem érinti független jogi személyiségüket, ha nemzetről van szó: annak a nemzetnek a souverainitását. Ez csak az esetben szenvedne csorbát, ha a nemzetet mint részt valamely magasabbrendü testbe olvasztanák be, vagy ha közhatalmánál felsőbbrendű jogi hatalomnak volna alárendelve. Már most ez-e az eset Magyarországot illetőleg 1867 óta? Az igy feltett kérdésre tagadó választ ad magának a szóbanforgó egyezménynek a természete. Mi kiegyezésnek nevezzük s politikai nyelven szólva az is. Magyarország mielőtt az 1867: XII. t.-czikket megalkotta, a mint józan ész szerint természetes, megfelelő formában meggyőződést szerzett arról, hogy ezzel az Ausztriával és az uralkodócsaláddal szemben függő kérdések megoldást fognak nyerni. De kötelező erejét nézve ez a hires törvény nem szerződés, mint a pragmatica sanctio, hanem olyan közönséges törvény, mint bármelyik más, s Magyarország korlátlan tetszése szerint módositható vagy hatályon kivül helyezhető, jelen vizsgálódásunk czéljaira közömbös, hogy kétszer is meggondolnók, mielőtt épen e törvényhez hozzányúlnánk ; ez a kérdésnek a politikai oldala; jogilag a közösügyek és közös minisztériumok egész gépezetét a magyar törvényhozás független ténye, minden idegen beavatkozás jogi lehetősége nélkül, megsemmisíthetné. Kérdem már most, hogy olyan