Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA VISZONYA. 579 esetre, ha határozataik eltérnek, gyakorlati nehézségek származtak volna; miként egyezhetne meg két nagy, más-más országban székelő parlamentáris testület oly gyorsan, mint ezt a közvetlen cselekvés szüksége gyakran megkívánná? E gyakorlati nehézség leküzdésére mindkét országgyűlés évenkint óo—60 tagu bizottságot választ, melyeket delegatióknak szokás nevezni s melyek a császár és király meghívására évenkint felváltva Bécsben és Budapesten üléseznek. A delegatiók nem üléseznek közösen; ugy, mint az anyaországgyülések, külön-külön testületet alkotnak, csakhogy nehézségek eloszlatása czéljaira könnyebben kezelhetők. Nézeteltérés esetében írásbeli üzenet utján érintkeznek, s csupán, ha a nehézségek levelezés utján el nem oszlathatóknak mutatkoznak (a mi igen ritka eset), ülnek össze közös szavazásra, a mely üléseken minden vita ki van zárva. Mi tehát e közös szavazás jogászi értelme? Az-e, hogy a két testületből egységes többséget alakítson? Ez ellenkeznék az intézmény alapjellegével, mely nem valami közös parlament, hanem csupán a két parlament közti közlekedést megkönnyítő csatorna; e kissé szokatlan megoldásnak valódi értelme pusztán az, hogy a két ellentétes nemzeti akaratot szemtől szembe állítsa, ugy, hogy a midőn egyik vagy másik irányban közösen kell cselekedni, a szilárdabb közülök túlsúlyt nyerhessen. A delegatiók egyedüli tiszte, hogy a két közös hivatal költségvetésének tételeit megállapitsa, s hogy a két parlament vonatkozó ellenőrző jogának közvetlen működését lehetővé tegye. Az általuk megállapított tételeket felveszik az osztrák és a magyar költségvetésbe. Határozataik jogi érvényességének lényeges feltétele a magyar országgyűlés megerősitő elhatározása, s bár az országgyűlések azokat meg nem változtathatják, legalább a magyar parlamentnek meg van az a joga, hogy a delegatio határozatát e részben elvethesse, ha ugy találja, hogy ez túllépte alkotmányos hatáskörét. Sohasem szabad elfelejteni, hogy a delegatiók végre is csak a parlamentek kiküldött bizottságai melyek bizonyos kiváltságokkal vannak ugyan felruházva, de 37*