Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

GRÓF APPONYI ALBERT ország királya e néven harmadik; pragmatica sanctiója ismeretes a történelemben, s melyet, miután az Ausztriához való viszonyunknak jelenleg ez az alapja, kissé pontosabban szemügyre kell vennünk. A pragmatika sanctio több diplomácziai és törvényhozási okmányból áll, melyek közül Magyarországon jogi érvényességgel és gyakorlati fontossággal csakis az 1723. évi I., II. és III. t. czikkek birnak. Ezekben az ország törvényhozása a magyar trónt illető örökösökért III. Károly király kívánságaival megegyezően a következő intézkedésekkel szabályozta: 1. A magyar királyi méltósághoz való örökös jog az ausztriai tartományokban már érvényben levő primogenitura értelmében I. Lipót, I. József és III. Károly fi- és nőági utódaira ruháztatik akként, hogy mig ?z emiitett nemzetségek ki nem halnak, mindkét országban, Magyarországon és Ausztriában feltétlenül ugyanannak a fizikai személynek kell uralkodnia, ugy, hogy a különválás lehetősége jogilag ki van zárva (a törvény szavai: inseparabilüer ac indwisibditer possidenda). Az ausztriai ház többi oldalági leszármazóinak Magyarországra nincs örökösödési joga, ha esetleg Ausztriában birnak is ilyennel. 2. E personalunió mellett is, a magyar korona függetlensége és az ország régi szabadságai ünnepélyesen elismertetnek és megerősittetnek. j. Az emiitett nemzetségek magvaszakadta esetére Magyarország szabad királyválasztó régi jogát ismét gyakorolni fogja, tekintet nélkül arra, hogy Ausztria vagy annak valamely része ebben az esetben miként kiván eljárni. 4. Mig ez a nemzetség tart, és mig ugyanaz a fizikai személy uralkodik mindkét országban, Magyarország és Ausztria tartoznak külországoktól eredő támadással szemben egymást kölcsönösen oltalmazni. Ha ezt az alapvető egyezményt elemezzük, ugy figyelembe kell vennünk az alakját és a tartalmát. Tartalmilag nincs benne semmi, a mi Magyarország füg-