Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

<66 GRÓF APPONYI ALBERT den jog forrása, beleértve a királyi hatalmat is, a nemzet, s hogy a jog birtokosára átruházás utján a nemzetről száll át; a nemzet az, a mely a királyt Isten kegyelméből megkoronázza; a király hatalma, uralkodási jogczime a nemzet jogaival s azok biztositékaival egybefoly; a kettő, a királyi hatalom és a nem­zet joga egyesült erejükben és szentségükben a «Magyar szent korona» elnevezést viseli, melynek minden magyar állampolgár tagja, a mi nem puszta metaphora, hanem azt a nagy elvet jelenti, hogy szentség és sérthetetlenség tekintetében nincs különbség a király magasztos hatalma és legszegényebb alatt­valójának polgári és közjogi jogosítványai közt, s hogy a nem­zeten kivül vagy a nemzettel szemben semmiféle előjog fenn nem állhat. Kissé tovább időztem a magyar királyság sajátos jellegé­nél, mivel ez a mi alkotmányunknak legjellemzőbb vonása, s annak a politikai géniuszunknak a remeke, melyet kevés nem­zeté, ha ugyan bármelyiké is, mult felül. Oly helyzetben, melyben a nemzet biztonsága erős végre­hajtó hatalmat kivánt, őseinknek azt a problémát kellett meg­oldaniok, hogy a királyi hatalmat nemzeti küldetésének ellátása czéljából a lehetőségig megerősítsék, a nélkül, hogy a szabad­ság ártalmára lehessen. És, ha csak nem vagyok teljességgel valami hazafias képzelődés áldozata, ez a nehéz probléma Magyarországon, jobb megoldást nyert, mint bármi más, hasonló helyzetben lévő államban. Nincs időm, hogy többi alkotmányos tényezőink kialaku­lásánál hosszasabban időzzem, hogy megmutassam, mint fejlőd­tek nemzetgyűléseink (eredetileg az összes szabad férfiak töme­ges gyűlései) képviseleti testületekké; mint erősödtek meg a testületek fokozatosan, s mikép terjesztették ki hatáskörüket; mint fejlődött ki egészen eredeti alapokon egy hatalmas megyei, helyi és városi önkormányzat, mely nehéz időkben nemzeti füg­getlenségünknek bevehetetlen várává lett. De néhány szót kell szólnom ama kérdésről: kiket értünk a «magyar nemzeu elne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom