Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete
<66 GRÓF APPONYI ALBERT den jog forrása, beleértve a királyi hatalmat is, a nemzet, s hogy a jog birtokosára átruházás utján a nemzetről száll át; a nemzet az, a mely a királyt Isten kegyelméből megkoronázza; a király hatalma, uralkodási jogczime a nemzet jogaival s azok biztositékaival egybefoly; a kettő, a királyi hatalom és a nemzet joga egyesült erejükben és szentségükben a «Magyar szent korona» elnevezést viseli, melynek minden magyar állampolgár tagja, a mi nem puszta metaphora, hanem azt a nagy elvet jelenti, hogy szentség és sérthetetlenség tekintetében nincs különbség a király magasztos hatalma és legszegényebb alattvalójának polgári és közjogi jogosítványai közt, s hogy a nemzeten kivül vagy a nemzettel szemben semmiféle előjog fenn nem állhat. Kissé tovább időztem a magyar királyság sajátos jellegénél, mivel ez a mi alkotmányunknak legjellemzőbb vonása, s annak a politikai géniuszunknak a remeke, melyet kevés nemzeté, ha ugyan bármelyiké is, mult felül. Oly helyzetben, melyben a nemzet biztonsága erős végrehajtó hatalmat kivánt, őseinknek azt a problémát kellett megoldaniok, hogy a királyi hatalmat nemzeti küldetésének ellátása czéljából a lehetőségig megerősítsék, a nélkül, hogy a szabadság ártalmára lehessen. És, ha csak nem vagyok teljességgel valami hazafias képzelődés áldozata, ez a nehéz probléma Magyarországon, jobb megoldást nyert, mint bármi más, hasonló helyzetben lévő államban. Nincs időm, hogy többi alkotmányos tényezőink kialakulásánál hosszasabban időzzem, hogy megmutassam, mint fejlődtek nemzetgyűléseink (eredetileg az összes szabad férfiak tömeges gyűlései) képviseleti testületekké; mint erősödtek meg a testületek fokozatosan, s mikép terjesztették ki hatáskörüket; mint fejlődött ki egészen eredeti alapokon egy hatalmas megyei, helyi és városi önkormányzat, mely nehéz időkben nemzeti függetlenségünknek bevehetetlen várává lett. De néhány szót kell szólnom ama kérdésről: kiket értünk a «magyar nemzeu elne-