Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

562 GRÓF APPONYI ALBERT nyilvánítás utján, bizonyos czélokra és bizonyos feltételekkel szövetségre lépett az ugyancsak független és különálló ausztriai császársággal, a nélkül, hogy, mint független nemzet, souverainitásának legkisebb porczikájáról valaha is lemondott volna, ha mindjárt beleegyezését is adta ahoz, hogy kormányzati teendőinek egy kis részét Ausztriával közös végrehajtó szervek utján lássa el. Ha az «engedmény» kifejezést egyáltalában használni lehet, Magyarország az, mely némi engedményeket tett, midőn ily közös kormányzati szervek létesítéséhez hozzájárult, a maga részéről senkinek beleegyezését nem kellett kikérnie, miután semminemű földi hatalom nem áll felette, melynek joga volna ügyeibe beleszólni s miután a független nemzetnek összes ismertető jeleivel el van látva. Az az osztrák birodalom, melyről felteszik, hogy Magyarországot is magában foglalja, csak a hamis elméletekben s egy korábbi elnyomatási korszak gyakorlatában birt léttel; közjogilag ezelőtt sem létezett s jelenleg nincs meg tényleg sem. Maga az «Osztrák-Magyar birodalom» kifejezés is, — a melynek a német «Das Reich» felel meg — téves; és a hivatalosan használt «Osztrák-Magyar monarchia" kifejezés (a mely szintén nem nagyon szerencsés, mert félreérthető) is, mint látni fogjuk, csak abban az értelemben fogadható el, hogy egy uralkodó alatt personalunióban állnak, a ki fizikailag egy, de két külön közjogi személyt képvisel, a császárt és a királyt, — továbbá békében és háborúban való együttes fellépésükre vonatkozólag; de olyan, objectiv léttel biró egységes test, mely ugy Magyarországot, mint Ausztriát magában foglalná, — nincs. Mihelyt ezeket az alapvető igazságokat, a melyekre vonatkozólag magyar ember még csak a vitássátételt sem engedheti meg, átértettük, valósággal hályog hull le a szemünkről, minden azonnal világossá válik, s minden tényt könnyen megmagyarázhatunk magunknak. Hogy azonban kellő világításba helyezzem, kénytelen leszek olvasóimat alkotmányjogi fejlődésünk néhány sajátosságának rövid vázlatával, s azoknak az esemé-