Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből VIII. [Fejezet] A bűnhalmazat. 36. r.

554 BÍRÓI GYAKORLAT. az esetet a különben alkalmazandó anyagi halmazat szabályai szerint megállapítható büntetésnél súlyosabb büntetéssel akarta sújtani. ítélkezésünk egyes esetekben anyagi halmazatot állapított meg. Túlnyomónak mégis az anyagi halmazatot kizáró irányt lehet tekinteni. De a vonatkozó Ítéletek ismertetéséből tényként megállapítható az is, hogy az anyagi halmazat kizárása oly indokokra • támaszkodik, a melyek nem csak az egyöntetűséget, de a következetességet is nélkülözik. Anyagi halmazat állapíttatott meg: C. 188} febr. 15.1 Vádlott aj a közösülésre irányzott erőszak véghezvitele közben testi sértést okozott áldozatán olykép, hogy késsel vagdalta sértett nyakát, majd egy követ kapott fel és azzal kétszer a leány fejének tetejére, egyszer pedig jobb fülére ütött; b) midőn pedig a leány mozgása folytán a nemi közösülés nem sikerült, a leányt 20—30 lépésnyire az árokba húzta s kővel még egyszer fejbevágta. Az első- és a harmadbiróság szándékos emberölés és erőszakos nemi közösülés kísérletének anyagi halmazatát állapította meg. A kir. ítélőtábla az ölési szándékot bizonyítottnak nem találván, az erőszakos nemi közösülés kísérletén felül csak vádlottnak a tényállásnak b) alatt ismertetett ténykedését tekintette önálló bűncselekménynek s azt súlyos testi sértés vétségének minősítette, abból indulván ki, hogy «a közösülésre irányzott erőszak véghezvitele közben elkövetett testi sértés — mert csak eszmei halmazat esete forog fenn — külön minősítés tárgyát nem képezheti s önálló büntetendő cselekményt vádlottnak csak az a cselekménye képezi, hogy sértettet az erőszakos nemi közösülésre irányzott szándék felhagyásával kővel fejbevágta. C. 1892 decz. 7.2 ítéletében a kir. Curia kimondja, hogy csak a könnyű testi sértés nem állapit meg anyagi halmazatot, mert ez a 252. §-ban meghatározott erőszak fogalma alá esik. C. 1882. 906. sz.3 alatt eldöntött esetben a nőcseléd szolgálatadója távollétében, annak gondjaira bízott kilencz éves fiát fajtalanságra csábította. A fiúra a beteg nőtől nemi baj ragadt, minek következtében hat hétig beteg volt. Az alsóbb fokokon a btk. 247. §-á alapján elitélt vádlottat a kir. Curia anyagi halmazatkép súlyos testi sértés bűntettében (301. §.) is mondta ki bűnösnek, azért, «mert vádlott a fiúval véghezvitt nemi fajtalanság elkövetésekor tudta, hogy nemi betegségben szenved és nemi érintkezés esetén, a koránál fogva szükséges belátási képességgel nem biró fiu a betegséget megkaphatja s ez az eredmény be is következett)). C. 1880 máj. 7-én 4 eldöntött — analóg — esetben (melyben 4—5 éves gyermekről volt szó : a gyermek három havi betegséget maga után 1 U. o. 6. k. 501. 1. — 2 Jog 1895. évi 2. sz. — 3 BJT. 4. k. 95. 1. — 1 U. o. 18. k. 251. I.