Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből VIII. [Fejezet] A bűnhalmazat. 36. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. anyagi halmazatot — halált okozott súlyos testi sértés bűntettét és súlyos testi sértés vétségét — állapított meg. C. 1895. évi 1715- sz.1 elvként kimondja, hogy «ha vádlottnak egyetlen ténykedéséből álló szándékos cselekménye — in specie tűztől elvett fazékban volt forró levessel való leöntés — két egyénnek súlyos megsértését idézte elő s tehát két büntetendő tényálladékot eredményezett, anyagi bűnhalmazat forog fenn». Midőn ugyanez az ítélet arra a további eredményre jut, hogy: «habár a tettes szándéka nem is irányult mind a két sértett bántalmazására, mégis, tekintve, hogy ugyanazon cselekmény szándékosságból s ugyanakkor egyszersmind gondatlanságból is el nem követhető, mind a két jogsértő eredmény szándékosan előidézettnek veendős: eltekintve az ebben rejlő kézzelfogható logikai ellenmondástól és a btk. }0\. §-ának evidens megsértésétől, mert az ebben meghatározott tényálladékoknak lényeges feltétele a szándékos bántalmazás ; az ismertetett ítélet félreismeri azt. hogy a szándék nem a külső cselekvésre, hanem annak eredményére vonatkozik; abban az esetben tehát, midőn egy egységes ténykedés — pl. egy lövés, vagy a fennforgó eset szerint forró levessel való leöntés — több eredményt idéz elő, mi sem természetesebb, mint az, hogy ezek között az eredmények között az akart és előrelátott eredmény mellett olyanok is lehetnek, a melyeket a tettes előre nem látott, de kellő gondosság mellett előre láthatott volna, sőt olyanok is, a melyeket a tettes egyáltalán előre nem láthatott, a melyekért tehát csak gondatlanságért felel, illetőleg alanyi bűnösség hiányában a tételes törvénynek kifejtett ellenkező rendelkezése hiányában, büntetőjogi felelősséggel egyáltalán nem tartozik. C. 1899 szept. 24.2 Tényállás: Vádlott ölési szándékkal V.-re lőtt; azonban ezt nem találta, hanem lövése által két más emberen súlyos testi sértést ejtett. A kir. Curia anyagi halmazatot állapított meg. Itt e helyütt bennünket az ítéletnek csak ez a része érdekelvén, egyéb irányban az ítéletre ki nem terjeszkedünk. C. 1904 febr. 16.3 eldöntött esetben vádlott S.-t szándékosan vitriollal leöntötte, de az egy öntés által két más személy is suiyos testi sértést szenvedett. Anyagi halmazat állapíttatott meg. C. 1906 nov. 27.4 Vádlottak azzal a gondatlanságukkal, hogy egy üresen álló vasúti teherkocsit a lejtős pályán szabályellenesen elindítottak, egy vasúti munkásnak halálát s egy másik munkásnak súlyos sérülését okozták. Az elsőbiróság delictumegységet — btk. 290. §. — állapított meg, tekintette] a gondatlanság, illetőleg mulasztás egységére ; a kir. ítélőtábla a kettős eredményre, de arra is tekintettel, hogy mind a két sérelmes eredmény egy vétkes mulasztásból származik, vádlotta^Bt ugy az ember1 U. o. }2. k. 145. 1. — - U. o. 59. k. 297. I. — 3 u. o. 48. k. rtf- 1. — 4 U. o. k. 514. I.