Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 7. szám - A végrehajtási törvény novellája

TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. 5*9 szemben annyiban tartalmaz módosítást, hogy a foglalásmentes czikkek beszerzésére visszatartható készpénzösszeget a végrehajtást szenvedő tartá>i kötelezettségei behajtására irányuló végrehajtás alól is fele részben kivonja, mig a javaslat ez irányban semmiféle mentességet nem tartalmazott. A törvény 6. §-a a közhivatalnokok foglalásmentes fizetésének bizonyos kincstári követelések (szolgálati díj, tulélvezmény, pénzbírság stb.) behajtására való igénybevételét külön szabály hiányában, szemben a javaslattal, mely e tekintetben korláto: nem tartalmazott, a foglalás alá nem vonható összeg 20%-ára szorítja. A magánhivatalnokok foglalásmentes fizetését a törvény egyenlősíti a közhivatalnokéival, a mennyiben a járandóságoknak legfeljebb V3 részét és ezt is csak ugy engedi végrehajtás alá venni, hogy a végrehajtást szenvedő részére 2000 korona a foglaláson tul is érintetlen maradjon. A napidijak és munkabérek napi 5 koronáig foglalásmentesek az uj törvények szerint (11. §.) az eddigi } koronával és a javaslatban kontemplált 4 koronás minimummal szemben. A mentességek tágításáról nézetünket elmondottuk és a törvényt megelőző viták és tárgyalások során elhangzott érvek álláspontunkat nemcsak hogy meg nem gyengítették, de az a gazdasági válság, a mely az 1907. év második felében sújtotta közgazdaságunkat s az 1908. év első felére is rányomta bélyegét, hatása pedig még mindig érezhető, csak megerősítette ama nézetünket, hogy minden eszközzel azon kell lennünk, hogy hiteléletünket consolidáljuk, erre pedig oly javaslat, a mely a fedezeti alap kijelölésénél az adós érdekvédelmét tűzi ki czélul, nem alkalmas. Bizonyos, hogy a közgazdaság jelenségei, a gazdasági élet folyamata, csak bizonyos mértékig befolyásolhatók igazságügyi törvényekkel, azonban kétségtelen másfelől az is, hogy egy kellőleg nem consolidált közgazdaságban minden kísérlet, a mely, hacsak nyugtalanságra is ad okot, évekre menőleg megbéníthat egész üzletágakat. Hogy akkor, a mikor uton-utfélen iparfejlesztést hangoztatnak, czélirányos volt-e egész osztályok fogyasztóképességét, hitelük alapjának megvonásával lényegesen csökkenteni, oly kérdés, melyre csak nagyfokú elfogultsággal lehet igenlőleg válaszolni. A sokat hangoztatott sociálpolitikai szempontok csak kenetteljes szólamoknak látszanak a törvény félintézkedéseivel szemben. Csak két intézkedésére kívánunk rámutatni az uj törvénynek és mindenki tisztában lesz azzal, hogy a komoly sociálpoiitika meglehetős távol állott a törvény szerkesztőitől. Ha van követelés, melynek javára épen sociálpoütikai szempontból minden mentességtől el kell tekinteni, ugy kétségkívül a tartási követelések kategóriája az, melynél ezt meg kell tenni. A javaslat közhivatalnokoknál 750 koronában állapította meg a közhivatalnok tartási kötelezettségeivel szemben való mentességet, a mivel szemben a végleges törvényszöveg 9. és 14. S-ai a közhivatalnokok és magánhivatalnokok foglalásmentes fize-