Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - A BTK. 87. par.-ának értelmezéséhez

A BTK. 87. §-ÁNAK ÉRTELMEZÉSÉHEZ. )7 III. A tudományban megkülönböztetik a grammatikai, a logikai és a históriai törvénymagyarázatot. De van még a törvényértelmezésnek egy módja, melyről a doctrina hallgat és mely csak a gyakorlati élet nehéz és fáradságos iskolájában sajátítható el. A ki a~ ellenvélemény elvi tarthatatlanságát ki birja mutatni, a legjobb fegyverrel rendelkezik saját felfogáséinak védelmében. A ki a büntető törvénykönyvet helyesen akarja kezelni, annak ismernie kell az általános rész viszonyát a különös részhez, annak tudnia kell, hogy az előbbi a kulcsot, az útmutatást szolgáltatja a törvénykönyv különös részében foglalt anyag kezeléséhez. Már pedig a kulcscsal a zárt fel lehet ugyan nyitni, de az egyik kulcsot a másik kulcs* kezelésénél nem lehet felhasználni. Már a büntetés kimérését tárgyazó szakaszok szövegezése — mely mindig a cselekményre meghatározott büntetésről szól — kétségtelenné teszi, hogy az általános részben felállított szabályok a különös részben foglalt büntetési tételekre vonatkoznak és ennélfogva az általános szabályt tartalmazó egyik szakaszt nem szabad az általános szabályt tartalmazó más szakaszra alkalmazni. Egyetlen kivétel e tekintetben a Btk. 815. §-a, mely concrét büntetési tételeket állit fel és nem büntetéskime'rési szabályt. Ezek a tételek módositják az egyes büntetendő cselekményekre megállapított rendes büntetési tételeket és ennélfogva inkább technikai, mint érdemleges okokból kerültek az általános részbe. Egy fiatalkorú is követhet el bármily büntettet vagy vétséget súlyosító vagy enyhitő körülmények között és azért a Btk. 89., 90., 91. és 92. §-ok alkalmazandók a 85. §. eseteiben, de már a tulajdonképeni büntetéskimérési szabályokat felállító szakaszokat sohasem lehet egymásra alkalmazni, hanem mindig csak a büntetőtörvénykönyv különös részében a cselekményre megállapított büntetési tételekre. A helyes törvénymagyarázat e tárgyban ugyanarra a következtetésre jut, mint a helyes gondolkodás. A kinek két oknál fogva joga van egy bizonyos kedvezményre, annak azért nincs