Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - A BTK. 87. par.-ának értelmezéséhez

24 D? BAUMGARTEN IZIDOR nem ismerhetem el e törvénymagyarázatot. Mindenesetre s~csperuit értelmezi a törvényt, a szószerinti értelmezés pedig némelykor ellentéte az értelemszerű magyarázatnak és minden öntudatos biró tiltakoznék azon feltevés ellen, hogy ő a törvényt annak szava és nem annak értelme szerint akarja alkalmazni. Az alatt a 27 esztendő alatt, mely lefolyt a büntető törvénykönyv életbeléptetése óta, előfordultak szórványosan oly esetek, melyekben a kir. Curia egyik vagy másik tanácsa szószerint értelmezte a büntető törvénykönyv egyik vagy másik szakaszát, de a legközelebbi alkalommal ugyanaz a tanács vagy más tanács helyreállította a törvény igazi értelmét és nem mutatható fel eset, melyben a kir. Curia, ha egyszer értelme szerint, azaz helyesen magyarázta a törvényt, visszatért volna a törvény szószerinti magyarázatához. 1896. évi február hó 20. napján történt, hogy a kir. Curia felülvizsgálta a szegedi kir. ítélőtábla ítéletét, melylyel Bassaraba Maxim vádlottat, a ki az intellectualis okirathamísitás minősített esetével halmazatban váltóhamisítást követett el, a Btk. 400. §-ának második bekezdése és a 403. §. 1. p., valamint a 96. és 69. §§. alapján a 92. §. alkalmazásával börtönbüntetésre itélte. A kir. Curia — 2649/1895. sz- a-— a bűnösség kérdésében helybenhagyta a tábla ítéletét és nem is mellőzte a 02. §. alkalmazását, (•tekintettel azonban arra, hogy vádlott a vádbeli cselekmény elkövetésekor, vagyis 1893. évi szeptember havában 84 éves volt és igy koránál fogva a Btk. 93. §-ának kedvezménye irányában szintén indokolt lévén, büntetését fogházban állapította meg és cselekményét a Btk. 20. §-ának felhozásával vétségnek minősítette)). A kir. Curia tehát oly cselekmények halmazata miatt, mely a Btk. 99. §-a értelmében tiz évi fegyházzal büntethető, a Btk, 92. és 93. §-ainak együttes alkalmazásával négy havi fogházat szabott ki. A Btk. 93. §-a szerint «határozott ideig tartó fegyház helyett az előbbi szakaszban megjelölt eseten kivül is» - tehát akkor