Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - Criminálpolitikai feladatok

CRIM INÁLPOLITIKAI FELADATOK. 9 felelősségi kérdését és ezek országok szerint való törvényhozási állásának tanulmányozását állítja, előtérbe. Erre következett a 1897-iki lissaboni congressus. Itt a kísérletre vonatkozó kérdést elhalasztották a legközelebbi congressusra; a jogi felelősség fogalmának kérdésére nézve pedig határozatot nem hoztak. Következett azután az 1899-iki budapesti congressus. Itt ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoztak. De már az 1902-iki szentpétervári congressuson a kérdés a következő alakban került tárgyalás alá: «minő befolyást kell tulajdonitanunk a büntető törvényben a bűntett psychikai elemének szemben az eredménynyel». A válasz első része csak annyit mond ki, hogy az előrelátott és előrelátható eredményért lehet valakit büntetni. A válasz második része pedig a részesség fajainak általános doctrinár megkülönböztetése ellen foglal állást. Az ismert Getz-féle felfogás ez. De azért én e kérdések tárgyalását teljesen meddőnek korán sem tartom, mert a részesség területén épen Getz kiváló munkálatának hatása alatt positiv eredménynyel is végződött. A kisérlet kérdésében azonban annyira kiélesedtek a szembenálló vélemények, hogy ezt a kérdést végre is ki kellett kapcsolni a felvetett kérdések keretéből. Természetes, mert ez a kérdés a subjectiv és objectiv elméletek harczát a legélesebben jelenti. Ez azonban nem uj — oly régi, mint maga a büntetőjog. Ellentétes büntetőjogi világnézletek ezek, melyek egyesületi határozatokban megnyugvással alig oldhatók meg. Azt hiszem mindnyájan tudjuk, hogy tudományunknak sok oly kérdése van, melyeket a tanszéken, a tudományos folyóiratokban eredményesebben tárgyalhatjuk, mint egyesületi uton. Nekünk az eddigi tapasztalatokon okulva lehetőleg oly kérdésekkel kellene foglalkoznunk, melyekre tudunk is határozott tanácscsal szolgálni a törvényhozásnak. És habár a messze jövő számára is dolgozhatunk, sőt kell is dolgoznunk: de azért a körülöttünk eleven életet élő büntető